Spórolási jó tanácsok gazdasági válság idejére

Az állami feladatok újragondolásával akár több száz milliárd forintot is meg lehetne takarítani.

Szakértők reálisnak és elegendőnek tartják a kormányfőjelölt, Bajnai Gordon által javasolt, idei, 600 milliárd forintos államháztartási kiadáscsökkentést. Nevezhetjük ezt megszorításnak is, bár ha jobban végiggondoljuk, egyáltalán nem biztos, hogy minden területen az. Inkább az állami funkciók újrafogalmazása utáni átrendezés következményei ezek.

Már nehezen tud olyan területet megemlíteni Kupa Mihály, ahol nem kellene megszorításokkal élni. A volt pénzügyminiszter szerint országunk társadalmi és gazdasági állapotát tekintve is visszajutottunk a rendszerváltási startmezőre: ugyanakkora az ország eladósodottsága, a gazdaság növekedése, és sok más is hasonlóságot mutat a mai és a 20 évvel ezelőtti helyzettel. Ezt jelzi az ország különféle formában megjelenő adósságainak sorozatos leértékelése, előbb a Standard&Poors' (S&P), majd a Moody's által. Szakértők rossz üzenetnek tartják, hogy az S&P elemzése alapján az idén 6, jövőre pedig 1 százalékos recessziót jósolnak Magyarországon, ami nagyon megnehezíti a 2,9 százalékos GDP-arányos hiánycél betartását is. Márpedig ez az alapja a konvergenciaprogram, illetve az euró mielőbbi bevezetéséhez szükséges maastrichti feltételek betartásának.

Rendkívül kényes az ország helyzete, hiszen nyilvánvaló, hogy például a jövő márciusig érvényes hitelkeretet meg kell majd újítani. Egyszerűen nem lehet tovább halasztani az állami feladatok újbóli meghatározását sem - szögezte le Kupa Mihály. Ezután nincs mese, a társadalmat közvetlenül érintő kiadásokat is újra meg kell fogalmazni az elérendő célokkal együtt. Az állami vállalatok támogatása nehezen összegezhető, mivel ezek a szaktárcák fejezeteiben jelennek meg a költségvetésben. Mint ismert, a MÁV évente átlagosan 100-200 milliárd forint közötti támogatást kap (a Reformszövetség ebből 85 milliárdot csípne le). Vannak javaslatok arra, hogy a szaktárcáknál újabb tízmilliárdokat zároljanak, és szűkítsék az agrártámogatások körét. Barcza György ezt az összeget több száz illiárd forintra becsüli. A K&H befektetési igazgatója rettentően magasnak tartja egyébként a minisztériumok személyi kiadásait is.

Ebből a szakértő szerint az következik, hogy túl sokan vannak a közigazgatásban. Nálunk tudvalevőleg 707 ezren dolgoznak e közegben, míg például Csehországban 400 ezer köztisztviselőt tartanak nyilván. Ugyanakkor érdekes módon egészségügyre kevesebbet költ hazánk, mint Szlovákia, amelyről sokáig azt mondtuk, hogy ez a szektor ott rendkívüli módon alulfinanszírozott.

Ezek szakpolitikai kérdések, amelyekbe elemzőként nem kíván Barcza György „belemenni". Különféle információk alapján nem csupán a 13. havi nyugdíj beépítése, illetve későbbi megszüntetése valószínűsíthető, hanem az is, hogy ugyanez a sors vár a közszféra 13. havi bérére is. Szintén felmerült a nyugdíjminimum befagyasztásának lehetősége. Az államháztartás tartalékaiból már csupán a fizetőképesség megőrzése lehetséges, másra nem futja ebből. Más, újabb forrást nem igazán lehet „felhajtani" - vélik szinte egyöntetűen a szakértők. Barcza György arra figyelmeztet, hogy adóemelés sem lehetséges a Nemzetközi Valutaalap hitelkeretének feltételi megkötöttségei miatt, az uniós pénzeket sem lehet bármire felhasználni. Mint mondja, az államháztartás 13 ezer milliárdos kiadási oldalát tekintve a legnagyobb tételek a különféle társadalmi juttatások. Nem is feltétlenül ezek mértékével van gond, hiszen a rászorultság sokaknál jogos. A munkaerőpiacról, pontosabban a munkanélküli státus elkerülése végett sokan választották a rokkantnyugdíjat.

Becslések szerint mintegy 400 ezren lehetnek olyanok, akik státusát érdemes lenne felülvizsgálni, mivel feltételezhető, hogy a támogatás mellett sokan közülük feketén dolgoznak, ami így (adókiesés) kettős veszteséget jelent az államháztartásban. Pillanatnyilag elegendőnek találja a K&H elemzője a Bajnai Gordon kormányfőjelölt által említett, 600 milliárd forintos megszorítási mértéket. Ez Barcza szerint megfelel az általuk előrejelzett 5 százalékos idei gazdasági visszaesésnek, pontosabban az emiatt kieső bevételek pótlásának. Később azonban hasonló nagyságrendű megtakarításokra lehet még szükség. Számítások szerint a támogatási rendszer változtatásával idén összesen 135 milliárd forint „kaparható" össze. A családi pótlék jövedelemhatárhoz kötése például 40 milliárdot hozhat a büdzsének, a gyes idejének 2 évre rövidítése 25 milliárdot, a gáz és távhő ártámogatása pedig 70 milliárdot jelenthet.

A Reformszövetség szakértőinek javaslatai között szerepel az állam gazdasági funkcióinak felülvizsgálata is. E téren ők idén 40, jövőre és azután évi 60-60 milliárdot tudnának spórolni. Nagy megtakarítási lehetőségnek tekinti Kékesi Tibor szocialista képviselő az adósságszolgálatot. Egyszerre van kamatemelési és - sökkentési nyomás. Ennek kell pénzügyi és politikai eszközökkel megtalálni azokat a rendkívüli helyzetnek megfelelő megoldásokat, amelyek érdemben csökkenthetnék akár már az idei, de a jövő évi kamatkiadásokat biztosan. A mai világban nem tudja elképzelni, hogy akár átütemezzék a hiteleket, vagy akár türelmi időket iktassanak be a törlesztésbe. Elképzelhető viszont, hogy esetleg most, átmenetileg a reálkamatnál kisebb kamatterhet vállalhatna hazánk.