Stresszhelyzet

A munkáltatók jelentős része nem kezeli a munkahelyi stressz problémáját, sőt sokan nem is tudják, hogy kötelességük ennek kockázatait felmérni.

A munkahelyi stresszt számos tényező kiválthatja. Ha a munkafeltételek kedvezőtlenek, a dolgozót túlterhelik, túl nagy vagy túl kevés felelősséget kap, ha nincs kontroll, ha a munkavállaló elégedetlen a szervezetben betöltött szerepével, a főnök és a beosztott között konfliktusok lépnek fel, vagy lehetetlen az előrelépés - ez mind stresszhez vezethet.

A munkahelyi stressznek egyenes következménye a nagymértékű fluktuáció, a gyakoribb távollétek, a határidők csúszása, a fegyelmi problémák, az agresszív megnyilvánulások, illetve a munkateljesítmény visszaesése. Ezeket a tüneteket jobb megelőznie a munkaadóknak, egyebek között azért is, mert januártól törvényi kötelezettségük felmérni a pszichoszociális kockázatokat, a munkahelyi stressz veszélyeit. Ezt a kötelezettséget a munkavédelmi törvény 2008. január 1-jével emelte be a szabályozásába az Európai Párbeszéd Bizottság keretmegállapodása alapján.

Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) március óta a hatósági ellenőrzések keretében felhívja a munkaadók figyelmét a jogszabályi változásokra, de egyelőre inkább csak ajánlásokat fogalmaz meg, minthogy élne a törvény adta szankciókkal, mondván, a klasszikus hatósági fellépés, ellenőrzési és szankcionálási gyakorlat nem alkalmas ennek a problémának a kezelésére, mert a munkahelyi stressz nem közvetlenül mérhető jelenség.