Sürgősségi ellátás: fals adatok, lobbiérdekek?

Jelentős terhet vesznek le a sürgősségi betegellátó osztályok és a mentőszolgálat válláról a háziorvosi ügyeletek.

Az ellátórendszer fontos, de finanszírozásában mellőzött pillére a háziorvosi ügyelet, amely jelentős mértékben tehermentesíti a kórházakat és a mentőszolgálatot, hiszen szűrőszerepe van,  Rédei József, az Emergency Service Kft. ügyvezetője és a Sürgősségi Egészségügyi Magánszolgáltatók Országos Egyesületének elnöke szerint, olvasható a mok.hu portálon. kérdezett. A több mint ötmillió lakos ellátó egyesület vezetője a mentők világából érkezett: mentőorvosi kocsin, valamint a budai rohamkocsin dolgozott korábban.

Adatokkal támasztja alá fenti állítását: évente 27000 olyan esetet látnak el, amit a mentők adtak át, így az ügyeletek tehermentesítették a mentőszolgálatot; telefonon 13 000 alkalommal adnak tanácsot az ügyeletet hívó betegeknek; 9000 halotti bizonyítványt állítanak ki, látleletet készítenek. 2016-ban 720 ezres betegforgalmat bonyolítottak, 275 ezerszer hívták őket lakásra, míg az ambulánsan 474 ezer esetet láttak el.

– A mi, általánosítható érvényű egyesületi adataink jól mutatják, ha nem lennének a háziorvosi ügyeleti szolgáltatók, ez az óriási betegforgalom, adminisztrációs munka visszahullana a rendszer egyébként is erősen igénybe vett ellátóira, a háziorvosi rendszerre, a mentőkre és az sbo-kra – teszi hozzá.

Ha valahol ügyeletet kezdenek szervezni, első lépésként mindig a háziorvosokat keresik meg.

– Mára a helyzet sokat változott: míg korábban harmincból húsz háziorvos vállalt ügyeletet, most harmincból jó, ha öt vállalkozik erre, lényegében kétharmaduk soha nem jön ügyelni – állítja Rédei. Mint mondja, van egy réteg, amely évtizedekig ügyelt, és annyira elfáradt, hogy egy hétvégi százezer forintos díjazás sem vonzó számára.

Mindenképpen visszavetette a háziorvosok szerepvállalását a praxisfinanszírozás kétszeri emelése (két év alatt havi 260 ezer forint többlettámogatást kapnak). Ez lecsapódik az ügyeleten: aki eddig egzisztenciális okokból vállalt ügyeletet, mert például volt egy autóhitele, már nem kényszerül arra, hogy ügyeleti munkát vállaljon, osztja meg tapasztalatait.

A fiatalabbak, aktívabb orvosok pedig oda mennek, ahol többet fizetnek számukra. Olyan is van közöttük, aki egy hétvégére kimegy Bécsbe ügyelni, és majdnem annyit keres, mint itthon egy hónap alatt. Vállalásaikat egyértelműen a bérlicit határozza meg, s az itthoni versengésben nagy a kórházi sbo-k elszívó ereje egymás és az alapellátási ügyeletet működtetők kárára.

– A sürgősségi ellátásba rengeteg pénzt öltek, uniós forrásokat is bevontak, ám a humánerőforrás nem áll kellő mértékben rendelkezésre az osztályok működtetéséhez, ezért a kórházak mindent megtesznek, pénzzel csábítanak, hogy legyen orvosuk. Jellemzően 3500-4500 forintért mennek ügyelni az orvosok, de van, akit 6500 forintos díjjal hívnak, ráígérnek az alapellátási ügyeletben kapott díjakra. A kórházak megtehetik, hogy rálicitálnak a díjainkra, hiszen a konszolidáció során kifizetik az adósságaikat, ám egy ügyeleti szolgáltató nincs ilyen kedvező helyzetben. Sőt: érdemi finanszírozásváltozás nem történt az elmúlt tíz évben – állítja Rédei József.

Úgy véli, hogy a sürgősségi ellátással kapcsolatos tanulmányokban rendre fals adatok jelennek az alapellátási ügyeletekről: szakmaiság mögé bújtatott lobbiérdekkel találkozik. Összességében fontos szerepe van az alapellátási ügyeletnek, ezért megerősítése, fejlesztése, megfelelő finanszírozása lenne kívánatos Rédei József szerint.