Svéd Tamás: visszavetik a gyógyulást a meleg kórtermek is

Egyes kórházakat felújítás helyett egyszerűbb lenne ledózerolni, és helyükre egy új, modern épületet létrehozni, ahogyan az a Honvéd Kórháznál történt.

A Magyar Orvosi Kamara főtitkára, Svéd Tamás szerint mindez a tartósan alulfinanszírozott egészségügy következménye, és az elaggott berendezések toldozgatása-foltozgatása nem elég. Vannak alkalmatlan épületek, egyes kórházakat felújítás helyett egyszerűbb lenne ledózerolni, és helyükre egy új, modern épületet létrehozni úgy, ahogyan az a Honvéd Kórháznál történt. Interjú a 444.hu-n. 

444: Öt éve a magyar kórházak harmadában nem volt klíma a műtőkben – noha a műtétekhez 20-25 fok az ideális hőmérséklet. Az Országos Kórházi Főigazgatóság most azt közölte, az általuk fenntartott intézmények központi műtőiben megoldott a hűtés, a KEF pedig azt közölte, elkezdték a javításokat, 20 helyen átfogó program indult. Valójában mennyit javult a helyzet?

Svéd Tamás: A Magyar Orvosi Kamarának nincsenek erről pontos adatai, de a Magyar Kórházszövetség öt évvel ezelőtti felmérése szerint nem csak a klímák száma nem volt megfelelő, de a meglévő rendszerek is jelentős mértékben elavultak, elhasználódottak voltak.

Vagyis, azok felújítása, karbantartása, de leginkább cseréje már akkor is aktuális volt. Nem tudunk arról, hogy ez – legalábbis nagy volumenben – megtörtént volna.

Ennek a jeleit látjuk most, amikor újra felmondják a szolgálatot a klímák. A légkondicionálás nem csak a műtőben lenne fontos: a kórtermekben is embertelen állapotok uralkodnak, pedig a betegek – és a sebek – gyógyulását jelentős mértékben visszaveti, ha 30 fokos kórteremben kell feküdniük. 

A klíma szezonális probléma, télen a fűtés romlott el több helyen, például szintén a Szent János Centrumkórház egyik telephelyén. Először megpróbálták alternatív eszközökkel felfűteni, majd bezárták az egyébként is nagy belmagasságú, amúgy is nehezen kifűthető (vagy hűthető) kórtermeket.

Nagyon sok kórházban a liftek romlanak el, ami egy szinten túl lehetetlenné teszi a betegellátást. Ez mind a magyar egészségügy általános és hosszútávú alulfinanszírozottságának, az amortizációs költségek hiányának jele, ami nem engedte meg a kórházak folyamatos karbantartását, fejlesztését.

Nemcsak az a probléma, hogy elromlott a klíma az Uzsoki összes műtőjében, hanem hogy egy hét múlva sem működik a kardiológiát leszámítva. A KEF közlése szerint az extra meleg miatt egy plusz klímát kellett beszerelni, a Szent Jánosnál pedig – ahol a traumatológia műtőjének klímája romlott el –, valamilyen ideiglenes megoldással éltek. Mennyire szokványos ez a tempó az egészségügyben?

Ezeket a javításokat nem haváriahelyzetben és rohammunkában kellene elvégezni, hanem a gépeket tervezetten, és meghatározott időnként karbantartani és szükség esetén kicserélni.