Szahara a nagyvárosban | Weborvos

Az extrém hőség tízszer jobban megviseli a szervezetet, mint például a szennyezett levegő vagy más kellemetlen környezeti hatások.

Erre figyelmeztet Páldy Anna orvos, az Országos Közegészségügyi Intézet igazgatója. - A mögöttünk hagyott évtizedben forróbbak lettek a nyaraink, s ez immár nem tekinthető átmeneti állapotnak. Azzal is számolnunk kell, hogy ez az időszak ugyancsak kitolódik. Magyarországon például 2008-ban már májusban beköszöntött a meleg, és voltaképp szeptember közepéig tartott.

A globális klímaváltozással összefüggő, hosszú távra szóló vizsgálatok 2100-ra prognosztizálták azokat a természeti jelenségeket, amelyek a felmelegedéssel függenek össze, de most úgy néz ki, hogy mindez nem a távolibb jövő története lesz, hanem sokkal gyorsabban jön el. A középtávú előrejelzésekben 2020 és 2050 között a nyári időszak felét az úgynevezett hőségnapok teszik majd ki. Erre az állapotra pedig inkább illik a szubmediterrán klíma meghatározás, mint amit mi mérsékelt égövi nyárnak tartunk.

Elméletileg már tudjuk, hogy szervezetünket miként kellene kímélni akkor, ha huzamosabb ideig árnyékban is harminc fok feletti hőmérsékletet mérnek. De nemigen látni olyan munkaköri leírást, amely a „hőségnapok" idején limitált teljesítményt engedélyezne.

Az újabban épült lakó-, illetve középületek tervezésénél is ritkán tapasztalható, hogy figyelembe vették a forróság elleni védekezést. A modernnek mondott, üvegablakos toronyházak e szempontból valójában korszerűtlenek. A hő- és fényvédő homlokzat mellé légkondicionálás „jár", de e szerkezetek, miközben az egyik helyen hűtenek, közben „kinyomják" a hőt a város légterébe. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy a sűrűn beépített negyedekben néhány fokkal mindig magasabb lesz a hőmérséklet.

A klimatizálásnál el szoktak feledkezni arról is, hogy számos légzőszervi megbetegedés hozható összefüggésbe azzal, ha magát a készüléket és a rendszert nem tisztítják, hisz a benne megtelepedett kórokozók, baktériumok a légtérbe kerülnek. A túlzott hűtés pedig ízületi és tüdőgyulladást okozhat.

Az emberi szervezet szempontjából már az is jó közérzetet okoz, ha a zárt helyen öt fokkal „hűvösebb" van, mint a szabad ég alatt. A műtőkben és az intenzív osztályokon követelmény a megfelelő hűtéstechnika, ám ez nem vonatkozik más egységekre, ahol olykor még az elsötétítő függöny is hiányzik az ablakokról.

A Heim Pál Gyermekkórház honlapjára még időben feltették a hőségriadótervet, amelyben részletesen elmagyarázzák a szülőknek, hogy miként lehet akár a privát életben, akár a kórházi tartózkodás alatt ilyenkor óvni gyermekeiket.

- A hirtelen felszökő láz, a folyamatos sírás, a nyugtalanság miatt eleve sok folyadékot és energiát veszít a kisgyerek. Ha ehhez a fokozott hőterhelés is hozzájárul, megnő a kiszáradás veszélye. Megtörténik, hogy ezért kell néhány napig orvosi ellenőrzés alatt tartani a kicsiket. Előfordul az is, hogy a halasztható műtéteket a hőség időszakában más időpontra jelölik ki - mondta Bancsik Ildikó kommunikációs igazgató.

Ő is csak azt tudja mondani, hogy még a legújabb épületeinknél is luxusberuházásnak számított a kórtermek és más rendelő-, ellátórészlegek klimatizálása. Csak a laboratóriumokban, a precíziós műszerek karbantartásánál, a súlyosabb állapotú, lázas betegek ápolásánál van lehetőség megfelelő technikai hűtésre. Van néhány mobil klímaberendezésük, ezeket próbálják ide-oda irányítani. A felvételre váróknak teát tesznek ki, a nővérek a szokásosnál jobban figyelnek a fekvőbetegek folyadékpótlására. Csak mellékesen jegyzi meg, hogy a hőségnapok az intézmény költségvetésére is kedvezőtlenül hatnak, az áramfogyasztás felér a téli évszakéval, és a vízszámla is megnő.

Az Országos Mentőszolgálatnál az extrém hőmérsékletű időszakokban, így e napokban is húsz-harminc százalékkal magasabb a riasztások száma. A hőség, a zaj, a sietség, a tömeg, a közlekedés, a levegőbe kerülő káros anyagok együttes rombolása főleg Budapesten teszi meg a magáét.

A hívások leggyakoribb okai az ájulások, a keringési zavarokra visszavezethető rosszullétek, a figyelem lankadásával összefüggő közlekedési balesetek. Ennek ellenére azt érzékelik, hogy a négy-öt éve működő előrejelző rendszer, az orvos-meteorológusok tájékoztatása jó hatással van a lakosság jelentősebb részére.

Azonban maguk a mentők hogyan bírják ilyenkor a terhelést? - A helyzet az, hogy duplán szenvednek a mentőkocsiban, a beteg a rosszulléttől vagy a sérüléstől, a munkatársaink pedig a hőségtől - mondta Győrfi Pál szóvivő. A 950 járműből mindössze 173-ban van léghűtés, ezeket az utóbbi két évben vásárolták. A szolgálati idő folyamatos tizenkét órát jelent, a pihenőidő húsz perc, legfeljebb ezt lehet megtoldani valamivel, ha a feladataik megengedik.