Szamárköhögés: különleges helyzetben van Magyarország

Az oltási program a környező országokban közel sem volt olyan fegyelmezett, mint hazánkban.

Nem csak Magyarországon, egész Európában megugrott a szamárköhögéses esetek száma, ebben a koronavírus-járványnak és globális folyamatoknak is szerepe van. Erről beszélt az Indexnek Tóth Sándor immunológus, aki azt is elmondta, beszélhetünk-e itthon járványról, és mit lehet tenni a leginkább veszélyeztetett csoportok védelme érdekében.

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) jelentése szerint még magas átoltottság mellett is 3-5 évente várhatók szamárköhögés-járványok a kontinensen. A koronavírus-világjárvány idején korlátozott volt a Bordetella pertussis nevű baktérium terjedése, 2023-ban azonban már 25 ezer esetet regisztráltak, a 2024-es évben pedig ezt a számot január és március között hétezerrel meghaladtuk. Ugyanakkor az európai hatóság emlékeztet: ez nem példa nélküli, 2019-ben 34 468 fertőzöttet azonosítottak, 2016-ban még ennél is többet, 41 026-ot. 

A 2023–24-es időszakban 17 EU/EGT-országban az egy évnél fiatalabbaknál jelentették a fertőzést, míg hat országban a 10–19 éves serdülők körében fordult elő az esetek zöme – áll a jelentésben. A halálesetek többsége csecsemőknél történt, éppen ezért a legmagasabb kockázati csoportba a 6 hónapnál fiatalabb, még nem immunizált gyermekek, főleg az újszülöttek tartoznak. 

Magyarországon 1954-ben vezették be szamárköhögés ellen a kötelező oltást, amit először 2, 3, 4 hónapos korban adnak be, az emlékeztetőt pedig 18 hónapos, majd 6 és 11 éves korban. 

...

Tóth Sándor immunológus lapunknak elmondta, hogy a klasszikus értelemben vett járványig nem jutunk el a magas, 98 százalék feletti átoltottság miatt, az epidémia helyett endémiás szinten marad itthon a betegség terjedése. Azaz a fertőzött kis környezetében általában az arra érzékeny családokban jelenhet meg a pertussis.

...

Miért kapott erőre a szinte elfeledett betegség?

Az immunológus a szamárköhögés intenzívebb terjedését egyrészt azzal magyarázza, hogy az oltási program a környező országokban közel sem volt olyan fegyelmezett, mint hazánkban. Miközben nálunk már 1954-től a csecsemőkori oltások része volt, a volt jugoszláv területeken, szerb, horvát, szlovén szomszédainknál nem mindenhol immunizálták a pertussis ellen a gyermekeket. 

További részletek a cikkben.