Százmilliárddal kevesebb jut egészségügyre

A kurtítás leginkább a kórházak, a szakrendelők, a háziorvosi szolgálatok működtetését érinti.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) körirata szerint mindössze egyszázalékos növekményre számíthat jövőre az oktatást, az egészségügyet, a szociális szférát, a sportot és a kultúrát irányító Nemzeti Erőforrás Minisztérium a közpénzekből, miközben a tárca kilencszázalékos többletre tartott volna igényt. A terület költségvetésének visszanyesése mellett is csak úgy maradhat működőképes, ha további belső tartalékokat találnak a tárca vezetői, így körülbelül nyolcvan embert kell elbocsátaniuk úgy, hogy nincs forrás annak költségeire, mint ahogyan egyelőre nincs pénz a miniszteri kitüntetésekre, az uniós elnökségből adódó többletfeladatokra, a külföldi utazásokra.

A Nefminek juttatott egyszázalékos többlet meglehetősen egyenlőtlenül oszlik el a különböző területek között: a kulturális ágazat jár a legrosszabbul, a terület az idei évi költésének a 84 százalékával gazdálkodhat jövőre. Oktatásra és az egészségügyi államtitkárság által irányított állami feladatokra (köztük a mentés, az országos gyógyintézetek működtetése, fejlesztése, a kötelező védőoltások biztosítása) közel négy százalékkal jut több, míg a szociális ágazat kereteit egy százaléknál kisebb mértékben bővítenék (ráadásul ez csak virtuális, egy extra tétel torzítja a képet, e nélkül kétszázalékos csökkenést mutatna az egyenleg).

Ám az egészségügyi terület is csak azért kap többet, mert az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet tíz éve húzódó beruházásának befejezését már nem lehet tovább halogatni, és erre hárommilliárdot adna a pénzügyi kormányzat. Nem tudni, miből jut majd az elmúlt évek alatt az Országos Mentőszolgálatnál jelentkező 1,5-2 milliárdos költségvetési lyuk betömésére, a kötelező védőoltások nyolcmilliárdos költségére.

Az egészségügynek azonban összességében így is az ideinél körülbelül százmilliárddal kevesebből kell működnie. Az E-Alapból finanszírozott szolgáltatásokat - az orvosi ellátás, a gyógyszerek árához adott támogatás, a táppénz - külön költségvetés tartalmazza, ez pedig nominálisan 23 milliárd forinttal kisebb ősz-szeg, mint amennyit ugyanerre 2010-ben az egészségbiztosító kifizetett. Ha ehhez hozzászámoljuk az idei várható inflációt (a kormány jelenleg 4,7 százalékos éves átlagos pénzromlással számol 2010-re), az további mintegy 70 milliárddal erodálja a keretet.

Információk szerint a kurtítás leginkább a gyógyító-megelőző ellátásokat - a kórházak, a szakrendelők, a háziorvosi szolgálatok működtetését - érinti. Miközben a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke, Éger István szerdán sajtótájékoztatón jelezte: fogytán a türelem, és ezért szerinte elengedhetetlen, hogy a kormány a kezdő szakorvosok jelenlegi ezer forintos óradíját ötezerre emelje.