Szégyenlős orvosok - maszatos szabályok | Weborvos

A háziorvosi kompetenciát meghaladó feladatokért, az OEP által nem fizetett, de a beteg kényelmét szolgáló ellátásokért a doktorok díjat kérhetnek.

Aki járóképes ugyan, de a zsúfolt rendelőben való várakozás helyett a vasárnap délutáni otthoni ellátást választja, vagy önmaga akarja megmondani, mit írjon a receptre a háziorvos, könnyen kaphatna öt-tízezer forintos számlát az extraszolgáltatásról. Ám ritkán fordul elő, hogy az ilyen helyzetekben az orvos számlázzon. Pedig a háziorvosi kompetenciát meghaladó feladatokért, illetve az egészségbiztosító által nem fizetett, de a beteg kényelmét szolgáló ellátásokért a doktorok díjat kérhetnek. A fizetős feladatok és az azokért elkérhető összegek egy részét jogszabály rögzíti, míg jó néhányat nem.

Rendelet határozza meg például a lőfegyvertartási engedélyhez vagy a jogosítványhoz szükséges vizsgálatok, vagy a látlelet, a detoxikálás díját. Ám ezeken felül még tucatnyi eljárást számlázhatnának ki a háziorvosok. Balogh Sándor, az Országos Alapellátási Intézet vezetője szerint ilyen a nem kötelező szűrések, a háziorvosi rendelőben végzett fizikoterápiás kezelések, a beteg kérésére kiállított szakvélemény, a szociális ellátásokhoz szükséges igazolások, a házi patika felülvizsgálata vagy a lakáson történő orvosi vizit. A számlázható díjakról a Háziorvosi Szakmai Kollégium és az Országos Alapellátási Intézet közösen, a Kasszaorvosi Szervezet külön készített ajánlást a háziorvosoknak. Mégis elenyésző azon praxisok száma, ahol közlik a betegekkel, milyen ellátásért és mennyit kell fizetni, a többség hagyja, hogy mindenki lehetősége és szándéka szerint borítékban adjon valamennyit.

E helyzet megértéséhez Borsi Éva, a Kasszaorvosi Szervezet elnöke az influenzaoltások beadása körül néhány hónapja folyt vitát is fölidézi a tardi háziorvos történetéről, aki nem akarta ingyen beadni az állami térítésmentes oltóanyagot. A nem kötelező védőoltások beadása elvben a fizetős szolgáltatások körébe tartozik, a háziorvos ebből kiindulva jutott arra: csak különdíjazásért hajlandó oltani. (A szabályok szerint az orvosok a nem kötelező védőoltásokért a patikában fizetendő térítési díjat kérhetik el a betegtől.) A szaktárca viszont a jogszabály másik olvasata alapján úgy vélte: az influenzaoltás, noha nem kötelező, de egy másik szabályozás alapján, a járványmegelőzés keretében kell megítélni, azaz ingyenes vakcina beadásáért nem lehet pénzt kérni. Az orvos végül hatósági büntetés kilátásba helyezése mellett oltott, ám ez a nyilvánosság előtt zajló vita nemcsak az orvosokat, de a betegeket is megosztotta.

Nemzetközi adatok is bizonyítják, hogy az alapellátásban az orvos-beteg találkozások csaknem felében nem a beteg állapota, hanem a személyes kérése alapján rendelnek vizsgálatot, írnak receptet a gyógyítók. A beteg akarata az esetek csaknem tíz százalékában akkor is teljesült, ha az orvos aggodalommal tett eleget a páciens óhajának.

Az országos szakfelügyelő főorvos, Komáromi Zoltán saját körzetének tapasztalatai alapján 5-10 százalékosra becsüli az ár helyett adott hálapénzből megszerezhető extrajövedelmet. Mint mondja: a helyzet rendezéséhez nem kell egyéb, mint a váróban kifüggeszteni azt a listát, amit csak számla ellenében vállal a háziorvos. Emlékei szerint a rendelőkben viszont csak egy nagyon szűk lista, a kötelezően meghatározott szolgáltatások díjai láthatók.

A megkérdezett háziorvosok megerősítették Komáromi szavait. Többen azt mondták: szükség volna a vállalkozás fönntartásához erre a pluszpénzre, sőt ez a fajta jövedelem kiszámíthatóbb, mint a hálapénz, mégsem kérik. Nem akarják magukra haragítani a betegeiket. Salamon Terézia, nyíregyházi háziorvos szerint biztosan vannak körzetek, ahol természetes a nem kötelező orvosi munka díjazása, az ő területén viszont minden harmadik lakásban a családfenntartó munkanélküli vagy csak nincstelen, így a fizetős ellátások listáját nincs miért kifüggesztenie.