Szellemépületekké vált kórházak

A Sportkórház egyelőre a reform nagy túlélőjének számít, de a jövő kiszámíthatatlannak tűnik.

Hat nagy kórházépületre – az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetre (OPNI), a Svábhegyi Gyermekgyógyintézetre, az Országos Baleseti Intézetre (OBSI), az Országos Gyógyintézeti Központra (OGYK), a Belügyminisztérium kórházára és az Országos Sportegészségügyi Intézetre (OSEI) – került lakat a két évvel ezelőtti kórházfelszámolás idején. Az értékesíthető épületek árából úgy 10-15 milliárd forintra számít az állam. Ebből néhány százmillió már megvan, a vagyonkezelő ugyanis eladta az OPNI Völgy utcai ingatlanát, az egykori nővérszállót.

A reformlendület sikertörténete lehet a baleseti intézeté, amelyből – a Péterfy kórház baleseti részlegeként – a betegek is hasznot húznak.

Az OSEI, népszerűbb nevén a Sportkórház, egyelőre a reform nagy túlélőjének számít, de a jövő kiszámíthatatlannak tűnik. Az elmúlt napokban egy főorvoslázadás következményeként a szakminiszter fölmentette a kórház főigazgató-ját. Ennek ellenére Frölich Péter orvos-igazgató azt mondja: kedvezőek a kilátásaik. A Nemzeti Sporttanács, amelynek ülésén az intézet felügyeletében érintett három miniszter is részt vett, néhány hete úgy határozott, hogy a kórház ott marad, ahol van. Viszont az öt éve félkészen álló új kórházépület befejezéséhez hiányzó körülbelül hárommilliárd forint megszerzése az intézmény menedzsmentjének a dolga, az állam nem ad pénzt. Így a Sportkórház pillanatnyilag főigazgatót és befektetőt is keres.

A Pszichiátriai Intézetre, a Szabolcs utcai Országos Gyógyintézeti Központra, valamint a Svábhegyi Gyermekkórházra hamarosan kikerülhet az „Eladó" tábla. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. kommunikációs vezetője, Száraz Gábor elmondta: intézményenként ugyan eltérő ütemben, de zajlik a vagyonfelmérés, s ha ezzel elkészültek, nyilvános pályázaton keresnek új gazdát vagy hasznosítót. A Szabolcs utcai kórház Karolina úti épületét, illetve a BM Központi Kórház főépületének teljes egészét valószínűleg nem is értékesítik, mert mindkét ingatlanra igényt tart állami szervezet is, a Városligeti fasorban lévő BM kórház épületébe például egy zeneiskola költözne.

A magánbiztosítók piacra lépését és az állami kórházak bezárását ígérő reformok ugyanakkor a főváros intézményein is nyomot hagytak. Összevonták az egymás mellé épült Szent László és Szent István Kórházat, a Heim Pál és a Madarász Utcai Gyermekkórházakat, és a Szent János Kórház „elnyerte" az Észak-Budán lévő Szent Margitot. Az így egyesített Szent István és Szent László Kórház megkapta az OPNI és a Szabolcs utcai intézmények betegellátásának egy részét is. Az új mamutkórház gazdaságos működtetéséhez azonban egy új épület felhúzására volna szükség. Ráadásul a menedzsment most épp azt próbálja kitalálni, a megszüntetett Országos Gyógyintézeti Központból miként telepíthetnék vissza a Szent Lászlóba a csontvelő-transzplantáló centrumot, amire újabb kétmilliárd forint kell.

Informatikai problémákkal küszködik az egyesített Heim Pál és a Madarász Utcai Gyermekkórház. Az egymástól legalább tíz kilométernyire lévő két intézmény informatikai rendszerének összekapcsolását a mai napig nem tudták megnyugtatóan megoldani. Csak a két épület között kiépítendő képtároló és - továbbító rendszer 56 millió forintba kerülne. Ám, mint ahogy az egyéb, az együttműködés zökkenőmentességét biztosító fejlesztésekre, így erre sincs pénz.

A fenntartó, a Fővárosi Önkormányzat az összevonások hozadékaként könyveli el, hogy megszűnt egy sor párhuzamos ellátás. A kórházaik felhalmozódott felújítási szükséglete összességében több mint százmilliárd forint, továbbá a 85 milliárd forintból gazdálkodó egészségügyi intézmények lejárt tartozása több mint egymilliárd. A legeladósodottabbak között van a Károlyi Kórház, a Heim Pál Kórház és a Stomatológiai Intézet. A gyermekellátás rentabilitásának megteremtését a főváros a kormánytól várja, a többiek nem számíthatnak segítségre.