Szervturizmus: érthető, de kockázatos

A szervturizmus azt jelenti, hogy valaki - akinek elég pénze van, - nem várja ki, míg otthon szervhez jut.

Egy ilyen esetről tudunk Magyarországon, bár az az úr, akit a szakember a Ma reggel adásában szervturistának nevezett, nem tartja magát annak, csak elvesztette minden reményét. Nyerges úr 15 éve regisztrált vesebeteg, az utolsó időben a dialízist nehezen viselte, életminősége napról-napra romlott, orvosai nem tudták megmondani mikor kaphat új vesét. Az egyik orvosa viszont a lottó ötöshöz hasonlította az új veséhez jutás esélyét.

Ezek után kezdett el más irányba kutatni. Az interneten számos szervátültetéssel foglalkozó klinikát találni, végül Nyerges úr elhatározta magát és egy pakisztáni klinikát választott. Aki az életét félti és teheti, minden lehetséges esélyt megragad. A klinikák legálisak, általában jól felszereltek, viszont borsos árat kérnek a beavatkozásért.
- Minden ebből élő klinika világhírűként hirdeti magát - mondta el Fehérvári Imre, a Magyar Transzplantációs Társaság főtitkára, ezért is kételkedik az interneten levadászható intézmények szavahihetőségében. Ugyanakkor a transzplantációk száma Magyarországon is korlátba ütközik, ez pedig az alkalmazható szervek száma. Ma hazánkban 600-650 beteg vállalkozik vesetranszplantációra, az ő átlagos várakozási idejük 1,5-2 év és van néhány beteg, akinek nem tudnak aktuálisan szervet adni.

Nyerges úr műtéte sikeres volt, azonban hazatérte után néhány hónappal egy fertőzés miatt, el kellett távolítani az átültetett vesét. Most újra, heti háromszor jár dialízisre és várja - immár itthon - az újabb transzplantációt.

Itthon európai színvonalú ellátást tudnak nyújtani a betegeknek, a túlélési eredményeinek is megállják a helyüket és az a kockázat, amit a beteg vállal azzal, hogy egy fejlődő országba elmegy, az nem mérhető azzal a biztonsággal, amit itthon tudnak nyújtani - mondta el Langer Róbert, az SE Transzplantációs és Sebészeti Klinikájának igazgatója.