Szigorított betegellátás

Július 1-jén érvénybe lép az úgynevezett minimumrendelet, amely a jelenleginél szigorúbb tárgyi és személyi feltételekhez köti az ellátást.

Azonban ez kényes helyzetet teremt a jelentősebb műszerezettségi igényű szakmákban, mint az aneszteziológiában vagy az intenzív terápiában. A rendelet annak ellenére lép hatályba, hogy az orvosok több alkalommal tiltakoztak bevezetése ellen, de az egészségügyi minisztérium részéről azzal hárították el a kifogásokat, hogy a szakmai kollégiumok egyetértettek a feltételek szigorításával.

Szócska Miklós egészségügyi államtitkár a napokban bejelentette: fölfüggesztik a rendelet azon elemeit, amelyek veszélyeztetnék a szolgáltatók működőképességét. Talán a legégetőbb gonddal a nagy műszerezettséget igénylő aneszteziológiai és intenzív terápiás ellátás szembesült volna.

Fülesdi Béla, a szakmai kollégium elnöke, a Debreceni Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára szerint egyfelől szakmai szempontból indokoltak a minimumfeltételek, mert minden uniós polgárnak mindenütt hasonló színvonalú ellátást kell kapnia. Azonban a 2007-ben a kórházi rendszerben végrehajtott átszervezés során nem csak az aktív ágyak, hanem a gyógyítok számát is csökkentették. Ebből következik, hogy sok esetben a személyi feltételek is teljesíthetetlenek. Emellett gondot okoz a szakápolóképzés súlypontjának főiskolai szintre tolódása is, hiszen így a mindennapos munkát jelentő rutin ápolási tevékenység ellátásra a felsőfokú végzettséggel rendelkezők már kevéssé vehetők igénybe. Pedig a kutatások azt mutatják, hogy sok esetben – kifejezetten az intenzív osztályos ellátásban - a beteg/nővér arány meghatározza a gyógyulási folyamatot és a betegek túlélését.

Az alacsony bérek és a három műszakos, megterhelő munkavégzés mellett sajnálatos jelenség az ápolószemélyzet elvándorlása, nem mindig egészségügyi szakmákba.

Fülesdi Béla szerint új konszenzusra lenne szükség a szakma képviselői és az Országos Egészségbiztosítási Pénzár (OEP) között a finanszírozásról. Ennek alapjául közösen kellene áttekinteni az ellátás szintjeit, s progresszív betegirányítási rendszert kellene kialakítani.

A professzor szerint az EU joggal várja el a magyar ellátórendszertől az európai színvonalú minimumfeltételek teljesítését, ám annak alapfeltétele a hazai egészségügy finanszírozásának gyökeres átalakítása.