Szívre várva | Weborvos

Magyarországon szabályozatlan és átláthatatlan, hogy mely betegek esetében indulhat nemzetközi donorkeresés.

Két hete került műszívre egy 13 éves kislány, aki már 130 napja várt donorra. Az orvosok szerint körülbelül fél évig élhet a készülék segítségével. Versenyfutás ez az idővel, minél hamarabb új szervet kell találni számára. Egyelőre csak Magyarországon keresnek neki donort, pedig több ország területéről talán valamivel nagyobb lehetne az esély a megfelelő szerv megtalálására. Nemrég egy másik műszíves kislánynak külföldön is próbáltak új szervet találni, noha végül egy hazai donor mentette meg az életét. A másfél éves Lara esetében sem voltak azonban tisztázottak a nemzetközi keresés körülményei. Lara 184 napot élt műszívvel, ám csak az utolsó két hónapban terjesztették ki a keresést a határainkon túlra.

Az Egészségügyi Minisztérium sajtóosztályán azt a tájékoztatást adták, hogy azért telt el három hónap a műszíves kezelés megkezdése és a nemzetközi donorkeresés megindítása között, mert ez utóbbit csak akkor kezdeményezte az édesanya. A kislány anyja ezzel szemben azt állítja, neki hónapokon át azt mondták: gyermeke csak Magyarországról kaphat új szívet. A nemzetközi keresést valójában nem is ő kezdeményezte, hanem egy civil szervezet képviselője járt közben az ügyében.

Az egészségügyi tárcánál azt is elmondták, hogy a nemzetközi donorkeresésről -a műszíves kezeléshez hasonlóan - az egészségügyi miniszter egyedi elbírálás alapján dönthet. Azt ugyanis a társadalombiztosító nem támogatja automatikusan, ezért a költségek fedezetére külön forrást kell biztosítani.

Mihály Sándor, az Országos Vérellátó Szolgálatnál működő szervkoordinációs iroda vezető koordinátora egyetért azzal, hogy jelenleg nincs megfelelően szabályozva, mely betegeknek és mikor lehet külföldön szervet keresni. Szerinte a nemzetközi szervkeresést jelenleg a páciens kezelését végző intézmény, illetve az illetékes várólista-bizottság kezdeményezheti, hiszen ők ismerik a beteg aktuális állapotát. A szervezés természetesen a koordinátorok feladata. Hozzátette: jelenleg egy olyan együttműködés kereteinek megteremtésén dolgoznak, amely több, Magyarországgal határos állammal tenné lehetővé a gyermekszívcserét.

A szívátültetést végző Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet szakmai igazgatója, Szatmári András szerint viszont nem az ő feladatuk a nemzetközi keresés megindítása, az az Egészségügyi Minisztériumra és a szervkoordinációs irodára tartozik. A szakember szerint túl sokat várunk ettől a lehetőségtől, miközben az a legritkább esetben jár sikerrel. Elsősorban azért, mert szívnél a kivételétől legfeljebb 4-6 óra telhet el addig, amíg az új szervezetben beindítják a szerv működését. Ebből maga a műtét körülbelül két órát igényel, így tehát maximum 4 óra marad a szállításra. Noha Lara esetében 26 országban folyt keresés, ebből valójában legalább 20 „kiesett", azokból az államokból ugyanis nem ért volna ide megfelelő idő alatt a szív - vélekedett a szakember.

- Amikor Lara esetében megkezdődött a nemzetközi keresés, megpróbáltuk modellezni a szükséges lépéseket. Rögtön kiderült például, hogy Magyarországon alig tudunk megfelelő magánrepülőt szerezni egy ilyen úthoz - fogalmazott a szakember. Az eredményesség esélyét csökkenti az is, hogy csak azokat a szerveket kaphatjuk meg, amelyeket a másik országban nem tudtak felhasználni, mert nem volt olyan beteg, akinek be lehetett volna ültetni. Azok az országok, amelyek hazánkkal ellentétben tagjai valamely nemzetközi szervcserehálózatnak, először a tagállamoknak ajánlják fel a be nem ültetett szerveket, Magyarország csak ezek után jöhetne szóba. Mindez ráadásul rengeteg pénzbe kerül - tette hozzá. Lara esetében például kétmillió forintot engedélyezett az egészségügyi miniszter - a költségeket ugyanis nem téríti meg automatikusan az egészségbiztosító -, ami talán még a repülőgép üzemanyagára sem lett volna elegendő.

Ugyanakkor Szatmári doktor is úgy látja, hogy rendezni kellene e téren a jogszabályokat.

Mihály Sándor hangsúlyozta a hazai donorjelentési aktivitás fokozásának fontosságát. Mint mondta, amikor Larának szervet kerestek, többször is értesítették faxon a kórházak gyermek-intenzívosztályait, s külön figyelmet kértek. A kislány esetére irányuló sajtóérdeklődés mellett szerinte ezzel magyarázható, hogy a korábbi 4-5 százalékról 9-10 százalékra nőtt ez idő alatt az összes donorjelentés között a gyermekek aránya.