Szmogtalanítás | Weborvos

Működött a szolidaritás, és az emberek jelentős része megértette a korlátozások szükségességét.

Az ónos esőt, a hirtelen lehulló méteres havat és a hatalmas árvizeket nem tudjuk gyors intézkedésekkel megakadályozni, a túl nagy szmogot viszont a kedvezőtlen meteorológiai helyzet ellenére is elkerülhetjük, ha az ilyenkor kialakuló városnyi, esetleg országnyi kiterjedésű „gázkamrába" nem engedünk be több szennyezőt – írja Lenkei Péter, a Levegő Munkacsoport Környezeti Tanácsadó Irodájának vezetője a Népszabadságban. Senki nem mondja, hogy minek drágán gátakat építeni az árvíz ellen, ha méteres hó esik sem mondja senki, hogy ne kezdjünk el havat kotorni. Ha ónos eső miatt jégpályává változik az ország, az emberek tudomásul veszik, hogy nem célszerű autóba ülni.

Szmogriadó esetén is pontosan ilyen természetességgel kellene elfogadnunk a korlátozásokat, hiszen a magas légszennyezettség valódi katasztrófahelyzetet jelent: tömeges megbetegedések történnek és megugrik a halálesetek száma.

Magyarországon évente mintegy 150 szándékos emberölés történik, de évente 2000 ember halálozik el idő előtt csak Budapesten, csak a szállópor-szennyezés miatt. Azt persze nem állítjuk, hogy a mostani szmogriadót tökéletesen szervezték meg.

Reméljük, hogy az illetékesek mielőbb levonják a tanulságot az elkövetett hibákból. A felmérések szerint a szmogriadó során az érintett autósok csaknem fele hagyta otthon az autóját. Ez rendkívül reménykeltő, hiszen azt mutatja, hogy működött a szolidaritás, és az emberek jelentős része megértette a korlátozások szükségességét.

Másfelől viszont súlyosan demoralizál, és az államigazgatásban való bizalmat rombolja az a - korántsem kivételes - gyakorlat, amely lehetővé teszi a jogszabályok büntetlen megsértését.

A legfontosabb teendő a közlekedés átalakítása. Mindenekelőtt a dugókat kell megszüntetni, hiszen az araszoló, állandóan fékező és gyorsító járművek kibocsátása a folyamatosan haladókéhoz képest többszörös. A legfontosabb azonban a megelőzés, hogy soha ne is kelljen elrendelni szmogriadót. Ennek egyik feltétele az, hogy mindig csak annyi járművet engedjünk az utakra, amennyi komolyabb torlódás nélkül tud haladni. (Ezt a célt szolgálja a már több külföldi városban bevezetett dugódíj.)

Sürgető feladat a teherforgalom ésszerűsítése is, hiszen rengeteg a szervezetlen szállítgatás. A közösségi közlekedést vonzóbbá kell tenni - elsősorban olyan intézkedésekkel, amelyek rövid idő alatt szinte költség nélkül megvalósíthatók. Ilyen például a tömegközlekedési járművek előnyének biztosítása a forgalomban buszsávokkal, a közlekedési lámpák megfelelő hangolásával és más forgalomtechnikai intézkedésekkel.

A szennyezés mérséklésének hatékony módszere a zöld zónák bevezetése is. Európa-szerte 70 városba, illetve városközpontba nem hajthatnak be a legszennyezőbb - elsősorban a részecskeszűrő nélküli dízelüzemű - járművek, s a szabályok megszegői borsos büntetést fizetnek. A szmog kialakulásához hozzájárul a fűtés és az ipari kibocsátás is. Most a helyzetet súlyosbította a gázhiány. Az erőművek, ipari létesítmények egy része áttért az olaj égetésére, ami fokozottabb koromkibocsátást eredményezett. Ez azonban csak kis mértékben növelte Budapest légszennyezettségét. Ennél sokkal nagyobb baj, hogy a lakosság az emelkedő gázárak miatt már korábban is egyre nagyobb arányban kezdett fával, szénnel, fűteni, és sokan hulladékkal etetik a kályhájukat, ami bűncselekmény - írja a szakértő.