Szociális módosítók fehéren-feketén

A jövőben csak az 55 év feletti vagy egészségkárosult, így munkaképtelen emberek kaphatnak szociális segélyt.

Eredetileg e körbe bevonták volna azokat az egyedülálló szülőket is, akik három vagy több gyereket nevelnek. Ezt így nem fogadták el: segély csak akkor jár, ha a gyermekek napközbeni ellátását nem tudják biztosítani, vagy azért, mert nincs intézmény, vagy azért, mert nincs férőhely.

Kőnig Éva, a szociális tárca főosztályvezetője ezt mondja: „Az 55 éves korhatárt azért tartottuk fontosnak meghúzni, mert ebben a korban a munkába állítás, illetve a képzésekben való részvétel nehézkesebb. A munkaerőpiac fogadókészsége sem olyan az idősebbeknél, mint a fiatalabbak esetében. Azok, akik nem részesülnek rendszeres szociális segélyben, úgynevezett rendelkezésre állási támogatást kapnak. Számukra közfoglalkoztatást ajánlhatnak fel az önkormányzatok. Ha az illető visszautasítja a számára felkínált munkát, megvonják a szociális ellátását. Ha elfogadja, munkabért kap, melynek összege nem lehet kevesebb a minimálbérnél. Az ellátásokkal kapcsolatos adminisztrációt továbbra is az önkormányzatok végzik."

Arra a felvetésre, hogy az önkormányzatokhoz nem kerül-e egyéni mérlegelésre lehetőséget adó jogkör (kit ítél közmunkára alkalmasnak, kit nem, saját ízlésük alapján bírálnak el eseteket), Kőnig Éva határozott nemmel válaszolt.

„Kártékony és értelmetlen." Tömören így jellemezte Zolnay János szociológus, az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány munkatársa a szociális törvény módosításait. - Az alacsony iskolai végzettségűek mindössze 28 százaléka jut munkához, s ez a szám uniós összehasonlításban kirívóan alacsony. A segélyezettek kétharmada a 47 leginkább elmaradott településen él. A magyar gazdaság nem tart igényt ezekre az emberekre - mondta, hozzátéve: nem is érti, hogy a közfoglalkoztatás miként változtatna ezeken a tényeken.

Ráadásul a törvény - már a Fidesz-kormány módosításai óta - az ellátás feltételeként szabta a legalább két hónap közcélú foglalkoztatást. A segélyezettek tehát, ahol volt közmunka, eddig is kotorták az árkot, söpörték az utcát. A hétfőn elfogadott változtatások viszont azt sugallják: lenne munka, csak meg kell teremteni.

Ha a közfoglalkoztatásban megnyíló új lehetőségeket, ahogy azt mondják, a házi betegápolás vagy a pedagógusi asszisztensi állás jelenti, az Zolnay szerint felmérhetetlen konfliktusokat fog okozni. - Egy ápolásra szoruló idős néni be fogja engedni a lakásába az addig tartós munkanélküliségben tengődő közfoglalkoztatottat? - kérdi.

A feketemunka szankcionálásáról azt mondja, érthető törekvés, hogy az állam küzdeni akar az illegális munka ellen. De miért kell a kiszolgáltatott helyzetben lévő munkavállalót büntetni? A büntetéssel nemcsak tőle, hanem a családjától, gyerekeitől is megvonják a segélyt. - Ez a módosítás alapjaiban veszélyezteti a gyermekszegénység elleni programot - tette hozzá Zolnay János.