Szülési fájdalom

Az érdekvédők a hazai jogérvényesítési törekvések zátonyra futását érzékelve a strasbourgi Európai Emberi Jogi bírósághoz fordultak.

A polgárok alkotmányos szabadságjogait sérti, ami az „otthonszülés" körül az utóbbi évtizedekben történt – írja cikkében Dr. Vadász Gábor orvos. Sok értelmes fiatalasszony szeretné emberséges, kényelmes környezetben és szeretetteljes légkörben megszülni gyermekét, maximálisan biztonságos körülmények között. Számukra a szülés nem orvost igénylő betegség, hanem természetes folyamat, és ennek türelmes, beavatkozástól mentes támogatását igénylik. Ellenzik, hogy az orvosok privilégiumának tekintsék az egyszerű szülések levezetését is, ami harmincszázalékos császármetszési arányhoz és a hét közbeni napokra összezsúfolódó szülésekhez vezetett.

Az államnak nem kell beleszólnia abba -hiszen az alkotmányból következően sincs is joga hozzá -, hogy egy édesanya hol és miként hozza a világra gyermekét. Viszont az állam kötelessége az otthon szülés eseteire is azoknak a garanciáknak a meghatározása, amelyek az anya életét és az újszülött egészségét védik. Ilyenek a szaksegítség képzése, a működési engedély feltételrendszerének kidolgozása, a megkívánt szakmai körülmények meghatározása, az esetleges kizáró okok és a felelősség tisztázása.

Az állam közel két évtizede adós ezek meghatározásával. A kórházi körülmények nem megfelelő volta miatt civilek tizennyolc éve mozgalmat kezdtek az „otthonszülés", az állami intézeten kívüli szülés engedélyeztetése és szabályozása érdekében, eddig hiába. A szabályozás érdekében a hivatalosságokkal számtalan egyeztetést kezdeményeztek. A szükséges szabályzók megalkotása az állami intézmények számára réges-rég megtörtént, de az „otthonszülés" vonatkozásában ezek sehogy sem akarnak megszületni - bizonyos, a háttérben mozgolódó érdekek miatt. Közben pedig az első „otthonszüléssel" világra jött babák már érettségiznek.

A civil szervezetek működő külföldi modelleket, azok tudományos igénnyel kidolgozott és szaklapokban közölt eredményeit, valamint a másutt kipróbált és működő szabályozási modelleket mutattak be. Jól kidolgozott érvekre támaszkodó javaslataikat sorra lesöpörték a hivatalok az asztalról. Az érdekvédők a hazai jogérvényesítési törekvések zátonyra futását érzékelve a strasbourgi Európai Emberi Jogi bírósághoz fordultak, mely befogadta a panaszukat és válaszadásra kötelezte a kormányt. A jogvédők az Alkotmánybíróságot is megkeresték, beadványuk elbírálásra vár.