Szülészek, tarifák, vélemények

A kormányzat hivatalból üldözné, a szakmai kamarák viszont szabályozott keretek közé terelnék a tarifa-rendszert.

A kormányzat hivatalból üldözné, a szakmai kamarák viszont szabályozott keretek közé terelnék a szülész-nőgyógyászok és a várandósok közötti előzetes megegyezés alapú hálapénz rendszerét – írja a Népszava. Mikola István, az Országgyűlés egészségügyi bizottságának fideszes elnöke szerint amennyiben hálapénzről van szó, az elfogadható, de véget kell vetni annak a szokásnak, hogy a szülész szakorvosok egy része előre rögzített „tarifa" ellenében vezet le szüléseket.

- Aki ragaszkodik saját orvosához, azt meg kell fizetni - reagált Éger István. A Magyar Orvosi Kamara elnöke szerint önmagában az, hogy egy tb-támogatott egészségügyi ellátásért valaki előre pénzt kérjen, valóban felháborító, de lehetnek olyan igények, amikor a szolgáltatást igénybe vevő, jelen esetben a szülő nő az orvos személyéhez ragaszkodik, és azt várja tőle, hogy akár a szabadidejében ráérjen. Ezt viszont nem kérheti ingyen az orvostól. Azt azonban, hogy ezt milyen módon lehetne honorálni, már szabályozni kell.

Egy „normális kompetenciákkal" működő szakmai kamarának díjtétel-ajánlási jogosítványa van, amely megoldást jelentene erre a problémára is - hangsúlyozta. Tóth Zoltán, a Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégium elnöke is az egységes szabályozást szorgalmazta az ügyben. Mint mondta: Magyarországon szabad orvos- és intézményválasztás van, és erős a társadalmi igény arra, hogy az az orvos legyen ott a szülésnél, aki a terhesség alatt is gondozta a kismamát.

Egyik félnek sem jó, hogy szabályozatlan a szakorvos és a páciens közötti egyezség - mondta Szőnyi György szülész-nőgyógyász. A Szülészeti-nőgyógyászati Prevenciós Tudományos Társaság főtitkára szerint egyszerűen választható pluszszolgáltatásról van szó. A várandós nő OEP által finanszírozott szakrendelőbe vagy kórházba jár terhesgondozásra, de sokan a nőgyógyászok magánrendelőit választják. Ha a páciens azt szeretné, hogy az általa választott orvos vezesse le a szülést, aki végigkísérte a terhességet, akkor erre felkérheti. A kismama választhat, az orvos pedig eldöntheti, elvállalja-e a szülést, az ezzel járó pluszmunkát, illetve hogy hajlandó-e 24 órában rendelkezésre állni, hiszen bármikor riaszthatják a szülés levezetésére.

A szülésznek fizetett összeg ilyenformán nem hálapénz, hanem honorárium, melyet a gyakorlatban előre érdemes a feleknek megbeszélni. A baj ott van - fogalmazott a szakorvos -, hogy a jelenlegi rendszer szabályozatlan, és sokszor félreértésre ad okot, még akkor is, ha az extra szolgáltatásért fizetett összegért ténylegesen meg is dolgozik az orvos. Éppen ezért ezt az OEP által nem finanszírozott extra szolgáltatást „rendelkezésre állási díjnak" lenne érdemes nevezni - vélekedett. Ilyen díjak esetében más szakmákban az szokott történni, hogy a kamarák meghatároznak egy minimálisan elvárt összeget a szolgáltatás ellenértékeként.

Szőnyi szerint ettől függetlenül minden egyes szülészeti osztály úgy szervezi a működését, hogy folyamatosan képes legyen maximális ellátást nyújtani a pácienseknek. Tehát aki úgy dönt, hogy nem kéri az extra szolgáltatást, azt a készenlétben álló ügyeletes orvos látja el. Így sem érheti tehát hátrány a várandóst, az ő szuverén döntése, hogy utána visz-e egy csokor virágot, vagy kifejezi-e valamiképpen háláját az őt ellátó orvosnak - fogalmazott. Viszont ha előre megbeszélten a saját nőgyógyászát kéri fel a páciens a szülésre is, az egy szóbeli polgári szerződés. Ennek szabályozására korábban is volt törekvés, ebből is látszik, hogy meghatározott módon kellene működtetni a rendszert. Tiszta vizet kell végre önteni a pohárba, mert ez a jelenség egyáltalán nem új, az elmúlt évtizedekben szinte évente felmerült a kérdés - emlékeztetett a szakorvos.

Az ügyészség nem vizsgálta
Hat évvel ezelőtt kérte az ügyészséget, hogy vizsgálja ki egy honlap tartalmát, amelyen fórumozó kismamák ismertették egymással az egyes orvosok szülésért kért tarifáit - mondta Kökény Mihály a Népszavának. Az Országgyűlés egészségügyi bizottságának volt szocialista elnöke elmondta: akkor ezt Polt Péter legfőbb ügyész egy rövid levélben hárította el. A volt egészségügyi miniszter e hivatalában és később is igyekezett mindent megtenni az ilyen, betegjogokat sértő orvosi viselkedésmód felszámolására, mert szerinte várandós nőktől előre pénzt kérni a szülés levezetéséért büntetőjogi kategória. Kökény azt is elmondta: érdekesnek találja, hogy ugyanaz a Mikola István áll elő a betegjogok érdekében, aki engedi, sőt adott esetben meg is szavazza az Egészségbiztosítási Felügyelet megszüntetését.

A szülőszobába menet…
Az internetes baba-mama fórumokon valóban terjednek a „tarifák". Az, hogy a kismamát a terhesgondozáson végigkísérő szakorvos a szülőszobába is kövesse, általában legalább 30 ezer forint. De a saját orvos tiszteletdíjánál - úgy tűnik - a csillagos ég a határ, hiszen van, aki 250 ezer forintot adott szülész-nőgyógyász főorvosnak egy fővárosi kórházban – áll a Népszava összeállításában. Ehhez pluszköltségként jelentkezik a szülésznő tiszteletdíja, aki átlagban 15 és 50 ezer forint közötti összeget tehet zsebre közreműködéséért.

Az online portálok egyébként a Mikola Istvánnak írt levélhez hasonló, negatív tapasztalatokról is árulkodnak. Volt, akivel egy ügyeletes orvos a szülőszobába menet közölte, ő bizony 80 ezer forintot kér majd munkájáért. De még ennél is durvább egy kispapa esete, aki elmondása szerint azért maradt le lánya világra jöveteléről, mert csak azután engedték be a feleségéhez, hogy felváltotta pénzét a steril öltözet árának megfizetéséhez.

Pénzért sincs különb ellátás?
Nincs az a nőgyógyász, akitől elvárhatnánk, hogy a nyilvánosság előtt a nevét is vállalva mondja el, amit munkahelyén a szülési tarifákról, illetve a hálapénz mértékéről tapasztalt. És ritka az a nő is, aki a saját történetét névvel együtt vállalná. A Hajdú-Bihari Napló három asszonyt kérdezett meg, akik egy éven belül hozták világra gyermeküket: hogyan döntöttek az orvosválasztásról, a honorálásról. Történetüket -melyek a Klinikához, illetve a Kenézy Kórházhoz köthetők - az hitelesíti, hogy valószínűleg ismerősnek tűnnek.

Karolina második gyermekével is ahhoz az orvoshoz ment, akinél tíz éve az előzőt szülte. Megbánta. Az egykor barátságos férfi idén indulatos volt, kiabált, nem kímélte, hanem feszültségével nyugtalanította a vajúdó asszonyt. Előre egyetlen fillért sem kapott, utóbb mégis átnyújtották neki a borítékot, amelyben 60 ezer forint volt. Karolina a szülésznőket nem honorálta, de a szobatársa nekik is adott 5-5 ezer forintot.

Eszter ikreket várt. Természetesen fogadtak orvost, akinek a magánrendelőjébe járt terhesgondozásra. Amikor azonban eljött az idő - egy hétköznap délután - az orvosuk nem jelent meg a szülőszobán, egy kollégát küldött maga helyett. Szülés után a szobatársak többször beszélgettek a tarifákról. A hallottak alapján Eszterek úgy döntöttek, nem kérdeznek semmit a helyettesítő orvostól, hanem egy ajándékcsomagban elhelyezett borítékba tesznek 50 ezer forintot. Amikor átadták, a szülész nem szabadkozott, inkább úgy tűnt, már várta a jelentkezésüket. „A kismamák olyan orvos nevét is mondták, aki nyíltan közölte, hogy nála 150 ezer a tarifa, s terhesgondozásra a magánrendelőjébe kell járni, amiért alkalmanként 2 ezer forintot kér" -jegyezte meg Eszter.

Jázmin - akárcsak az előző két nő - családi házban él, anyagi helyzetük rendezett, közepesen jó egzisztenciájúnak mondható. Mégsem adott pénzt senkinek, amikor a két gyermekét szülte. Terhesgondozáskor is az vizsgálta, aki éppen műszakban volt. Legközelebb sem tenne másként - jelentette ki. Úgy látta, hogy aki orvost fogadott, az nyugtalanabbul készült a szülésre, türelmetlenül várta a doktor gyakori jelentkezését, s csalódott, hogy ezt nem tapasztalta. „Négyen voltunk a szobában, ugyanannál szültünk. Hárman fizettek neki, én nem. De ők semmivel sem kaptak különb ellátást" - mondta Jázmin, akit ma is bosszant, hogy a zárójelentését csak otthon olvasta el. Nem írta volna alá, ha látja, hogy elszámoltak egy epidurális érzéstelenítést, amit nála nem is alkalmaztak. Más kifogása nem volt a szülései kapcsán sem az intézményre, sem a dolgozóira.

 
Rendes fizetést kellene adni
A Kenézy Kórház Szülészeti, Nőgyógyászati Osztályának vezető főorvosa, dr. Bacskó György határozott álláspontot képvisel a hálapénz-vitában. Hazai eredetét oda vezeti vissza, hogy a szocialista évtizedekben az orvosokat is a szürkegazdaságba kényszerítették a méltatlanul alacsony fizetésekkel. - Tisztességben megőszült, 50-52 éves szülésznek ma is nettó 130-150 ezer forint a fizetése - mondja, utalva rá, hogy ennek következménye a korrumpálódásuk. Másként ugyanis képtelenek lettek volna megteremteni azokat a feltételeket, amelyek családjuk eltartásán kívül könyvek, folyóiratok beszerzésére, kötelező továbbképzésekre is módot ad. A kérdésre, hogyan lehetne ezen változtatni, azt felelte: rendes fizetést kell adni az ápolónőnek, a szülésznek, a főorvosnak, s utána el kell csípni azt, aki zsebre teszi a hálapénzt.

Annak megtippelésére, hogy a szülések nyomán hány százalékában adnak, illetve nem adnak nagyobb összegeket, nem vállalkozott. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a hálapénz nem befolyásolja a szülészeti ellátást. A Klinikán és a Kenézyben is azért van ott éjjel-nappal a szülőszobán két szakorvos, hogy mindenkit ellásson. És Hajdú-Bihar élen jár a szakmai mutatókban! Aki mégis egy meghatározott orvoshoz ragaszkodik, az nem kér kevesebbet, minthogy az illető a kedvéért folyamatosan készenlétben álljon, például le ne üljön a barátaival egy sör mellé, még vasárnap se. Ennek mindenhol ára van - vélekedett a főorvos.