Taj-szám külföldi maffiózóknak? | Weborvos

Egyelőre nem egészen világos, hogy a csalásokra miképpen derült fény.

A Magyar Nemzet értesülései szerint a taj-számokkal visszaélve vagy azokat meghamisítva, társadalombiztosítási jogosultság nélkül éveken át – 2008-2009 között - külföldi pácienseket kezeltek az Állami Egészségügyi Központ (ÁEK) VIP-belgyógyászati részlegén. A lap információi szerint a részlegen a nemzetközi szervezett bűnözés több ismert szerb és ukrán származású szereplőjét ellátták.

Egyelőre nem egészen világos, hogy a csalásokra miképpen derült fény. Az ÁEK vezetősége ugyanis először semmit nem kívánt közölni az osztályon történtekről, majd beismerte az ügyben tavaly indított belső vizsgálat tényét. Az intézmény nem tett feljelentést, a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) a Katonai Biztonsági Hivatal jelzését követően rendelt el nyomozást.

A rendőrség szerint létező magyar taj-számokkal éltek vissza, amelyeknek tulajdonosai nem tudtak erről. A Budapesti Rendőr-főkapitányság még vizsgálja, hogy hány külföldi állampolgárt láttak el a kórházban, továbbá mekkora kár érte a hazai társadalombiztosítást, valamint milyen formában honorálták az ellátást jogosulatlanul igénybe vevők az osztályon dolgozók fáradozásait.

A belső vizsgálat kezdetén önként távozott az intézményből a részleget korábban vezető doktornő - V. A -, a főnővér pedig azonnal betegállományba vonult. A rendőrség őket gyanúsítottként hallgatta ki az ügyben, csakúgy, mint a bűncselekményben szintén részt vevő tolmácsot.

Az intézmény belső vizsgálatának eredményéről a kommunikációs vezető nem adott felvilágosítást, így nem tudni, hogyan derült fény a csalásokra, s a belső vizsgálat hány dolgozó felelősségét állapította meg. A Magyar Nemzet érdeklődésére az ÁEK főigazgatója, Szilvásy István nem kívánt válaszolni a VIP-osztályt érintő kérdésekre és az újságírókat a kórház kommunikációs felelőséhez, Bozi Judithoz irányították, aki viszont azt mondta: nem hiszi, hogy bármit mondaniuk kéne erről. Végül e-mailben közölte, az egészségügyi központ nem kíván nyilatkozni.

Így kérdéses marad, hogy miként folytathatta éveken át a VIP-osztályon a gyanús ellátásokat felsőbb segítség nélkül egy orvos és egy ápoló. Ugyanis az intézmény egy szigorú számítógépes nyilvántartási rendszerrel rendelkezik. A kórháznak saját belső információs bázisa van a betegek adatairól. A nyilvántartáshoz különböző szintű hozzáférésekkel rendelkeznek a dolgozók, beléphet például egy nővér, lekérdezheti a páciens adatait, kórtörténetét, de más kódokkal lépnek be az orvosok, akik a rendszerben gyógyszeres kezelést, terápiákat is előírhatnak.

A taj-számok átírásához vagy meghamisításához vélhetőleg magas szintű hozzáférés szükséges. A gyanú szerint számos esetben létező, de az ÁEK-ban nem kezelt betegek azonosítóival éltek vissza, de előfordulhatott, hogy fiktív társadalombiztosítási számokkal vettek fel külföldi betegeket, s a rendszer nem jelezte a hibát.

A Magyar Nemzet értesülései szerint a kórházi belső vizsgálat kezdetén közokirat-hamisítás gyanúja vetődött fel a VIP-osztályt vezető doktornővel szemben. Felettesei kilátásba helyezték, hogy ezért akár többéves börtönbüntetést is kaphat, ha feljelentik, ám ez nem történt meg.

Bár bűnpártolás miatt egyik hatóság sem vizsgálódik, az ügyben korábban eljárást indított a Budapesti Katonai Ügyészség és a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK). A Honvédelmi Minisztérium (HM) is tud a történtekről, a tárcát - állításuk szerint - a BRFK értesítette. A rendőrség viszont arról adott felvilágosítást, hogy a Katonai Biztonsági Hivatal jelzése alapján kezdték vizsgálatukat. A honvédelmi tárca kommunikációs főosztálya úgy tájékoztatott, hogy a doktornő közalkalmazottként látta el feladatát, s szabadságát töltötte, amikor a Budapesti Rendőr-főkapitányság vezetőjének bűnügyi helyettese, Bodnár Zsolt októberben jelezte az ÁEK-nak, hogy büntetőeljárást indítottak V. A. ellen. A gyanúsított ekkor rövidesen kérte közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetését a kórháztól, s az intézmény „saját kérésére" novemberben meg is vált tőle. V.A. a lap értesülései szerint a fővárosi Szent Imre kórházban dolgozik.

A BRFK tájékoztatása szerint az ügyben három embert gyanúsítanak. Egyikük az említett doktornő, másikuk vélhetőleg az osztály egykori főnővére, illetve egy tolmács.

Viszont a más forrásból származó értesülések ellentmondanak az ÁEK állításainak, amely szerint csupán közalkalmazottak vehettek részt a csalássorozatban, ugyanis az ügyben vizsgálatot indított tavaly a Budapesti Katonai Ügyészség is. Bár a hatóság nem indított eljárást a civilek ellen. Balogh Zoltán szóvivő arról tájékoztatott, hogy a vádhatóság nagyobb vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt indított nyomozást az ügyben, de egy éve megszüntette azt, mert nem tudott bűncselekményt megállapítani.

Ha az ÁEK nyilatkozna az ügyben, tisztázhatná, miért nem tett feljelentést Szilvásy István főigazgató a történtek miatt, s a HM miért a már folyamatban lévő nyomozásról szerzett tudomást a BRFK-tól, holott az ÁEK-nak hivatalból jelentenie kellett volna belső vizsgálatának eredményét a tárcának.