Tapintatlannak ítélte Brüsszel a hazai AIDS-esek kezelését

Rossz minősítést kapott Magyarország a HIV/AIDS-es páciensekkel való bánásmód miatt.

A megbélyegzés, a diszkrimináció és a szűrések anonimitásának hiányosságai miatt marasztalta el az országot a brüsszeli Euró HIV index. A lehetséges ezer pontból mindössze 657-re értékelte a betegjogokat, a megelőzést, a hozzáférést, az eredményeket. Huszonkilenc országból a huszonharmadik helyen végeztünk.

A felmérést statisztikák és betegkérdőívek alapján állították össze a kutatók. A hazai szakembereket megosztja az eredmény. Dr. Bánhegyi Dénes, a fővárosi Szent László kórház AIDS-osztályának vezetője nem tudja, kitől szereztek adatokat a kintiek. Szerinte a betegek ellátásban hiányt biztosan nem szenvednek, de az igaz: a betegekkel, fertőzöttekkel szemben komoly előítéletek vannak, rendszeres a diszkriminációjuk és a megbélyegzésük, a jogszabályok pedig sok anomáliát tartalmaznak. A szabályozás az egészségügyi dolgozókat például kötelezi az AIDS-szűrésre, a prostituáltak szűrése viszont nem rendezett.

A Társaság a Szabadságjogokért elnökét nem lepte meg az „osztályzat". Dénes Balázs szerint ugyanis kollégájuk folyamatosan készít e témáról jelentéseket, s rendre kiderül, a helyzet alapos rendezésre szorul. Egyrészt emberi jogokat sértő, másrészt veszélyes: egy „robbanás" esetén nem lennénk felkészülve, hogy megállítsuk a betegség terjedését.

Bagyinszky Ferenc, a TASZ HIV/AIDS-es programjának vezetője korábban arról beszélt, hiába írja elő jogszabály, hogy bizonyos fertőző betegségek esetén úgy kell jelentést adni, hogy senkit se lehessen azonosítani, a gyakorlat más. Az adatgyűjtők ugyanis a taj számot azonosításra alkalmatlan eszköznek tartják, a jogvédők éppen ellenkezőleg, azt állítják, a taj számból igenis tudható, ki a beteg. Márpedig az ÁNTSZ kötelezően jelent a háziorvosoknak a fertőző betegségekről, így arról is, ha valakiről kiderül, hogy HIV/AIDS-beteg vagy szifiliszben szenved.