Tartósan beteg? Munkaképtelen? A magyar államra ne számítson! | Weborvos

Az Alkotmánybíróság döntése valóban megold egy vérlázító helyzetet, de továbbra is nehéz támaszra lelni azoknak, akiknek csökken a munkaképességük.

Az elmúlt években fizikai dolgozók sorát tartották csapdahelyzetben: munkát nem végezhettek, bért nem kaphattak, egészségügyi ellátás nem járt nekik, de ki sem rúgták őket – mindezt legálisan. Az Alkotmánybíróság márciustól megsemmisíttette az ezt lehetővé tevő törvényi rendelkezést, innentől az egészségügyi okból munkára alkalmatlanok terhét áthelyezte a cégek vállára: akár dolgozóik nyugdíjas koráig kötelesek utalni az alapbérüket. Mindezt azért, mert az állam annyira megszorította a rokkantosítási-rehabilitációs és a foglalkozási megbetegedések rendszerét, hogy az sokak számára funkcióját veszítette. A Válasz Online riportja kékgallérosokról, akiknek elkopott a testük.

Az egészségkárosodásának mértékéről szóló döntésig a teher a munkavállalón volt, most pedig a munkáltatóra került át – mondja a sorolt esetek kapcsán Szabó Imre Szilárd ügyvéd, a Munkástanácsok Országos Szövetségének ügyvezető alelnöke, a Károli Gáspár Református Egyetem docense. – Az Alkotmánybíróság határozata szerint azoknak a munkavállalóknak, akiket a munkakörük betöltésére egészségi okból alkalmatlannak minősítenek, vagy állásidőre járó alapbért kell kapniuk, vagy – felajánlható más munkakör hiányában – elbocsájtják őket. Akkor is a foglalkoztatókon van ez a teher, ha a dolgozóik ad absurdum ittasan elestek a saját teraszukon, és emiatt nem tudják egészségi okból tovább betölteni a munkakörüket.

– Vagyis a munkavállaló megbetegedését az Alkotmánybíróáság a munkáltató kockázatává teszi – ezt már Ferencz Jácint ügyvéd, a Széchenyi István Egyetem tanszékvezető egyetemi docense mondja lapunknak. Legalábbis hosszú munkaviszony esetén, néhány hónapos munkaviszonynál még nem jár végkielégítés, így a munkavállaló üres zsebbel marad magára. 

– Évente mintegy 80 foglalkoztatási balesetet regisztrálnak, miközben Hollandiában hétezret – mondja Ferencz Jácint.– Az állam nem akar, vagy nem tud gondoskodni a munkakörre alkalmatlan munkavállalók helyzetéről, és ezt a munkáltatóra telepíti. Vagy a munkavállalóra. 

Az ügyvéd által említett 80-as adat óta van frissebb is, remélhetnénk, hogy javult a helyzet, de nem, 2023-ban országosan 31 (!) foglalkozási megbetegedést regisztráltak. A szakmában korábban azzal élcelődtek, hogy a magyar adat egy svéd kisváros szintét éri el. Ma már inkább egy faluét.

A rokkantosítási adat is drámai, 2012 óta lényegében lefeleződött az új megállapítások száma, akkor 44 ezer volt, 2023-ban 25 ezer. Ahol még látnak esélyt javulásra, rehabilitációs ellátást állapítanak meg. Előfordult olyan esztendő, amikor országosan összesen négyezer ember kapott ilyen határozatot, 2023-ban hétezer, miközben hazánkban több, mint négymillió munkavállaló dolgozik, nagy részük fizikai munkásként.

Továbbiak a teljes cikkben