Távol van a távnővérke

Az EU nagyra törő digitális terveit a pénz- és bizalomhiány húzza keresztbe.

Bár még rengeteg a kérdőjel, Európaszerte a gyakorlatban is kipróbálták már az – Európai Uniónak oly kedves – elektronikus egészségügyet (röviden e-egészségügy, angolul e-health). Svédországban például a receptek 85 százalékát elektronikus úton továbbítják az orvosok a gyógyszertárakba. Egy észak-angliai kórházból a szívbetegeket olyan készülékkel engedik haza, amelylyel rögzíthetik a legfontosabb adatokat (testsúly, vérnyomás, pulzus stb.), majd ezeket interneten keresztül beküldhetik a „távnővérnek".

Budapesten nagy nemzetközi konferenciát rendeznek májusban az e-egészségügyről, és eljön az európai digitális menetrendért felelős Neelie Kroes EU-biztos is. Íme az Európai Bizottság nagyra törő terve: 2015-ig az uniós polgárok online is hozzáférjenek az orvosi adataikhoz, 2020-ig pedig széles körben terjedjen el a távgyógyászat (orvosi ellátás az interaktív média segítségével). Elvileg tehát minden jól halad – de közben három nagy területen sorakoznak a megoldatlan gondok.

Szép dolog, hogy időt és pénzt takarítunk meg az e-egészségüggyel, ám ehhez a betegeket is meg kellene nyugtatni: a személyes adataikkal nagyon óvatosan bánnak majd. „Az effajta információ rendkívül érzékeny. Mi történik például, ha valaki HIV-pozitív, és ezt megtudja a munkaadója vagy a biztosítója?" – mondta az EUobserver hírportálnak Ophélie Spanneut, az Európai Fogyasztók Szervezetének munkatársa.

„A fő kihívásnakminden országban az bizonyult: megbíznak-e az elektronikus egészségügyi rendszerekben az állampolgárok és a szakemberek?" Ez már az Európai Bizottság idei jelentésében olvasható. Nemcsak azt kellene tisztázni, ki férhet hozzá egy beteg adataihoz, és ezeket hol tárolják, hanem azt is: külön beleegyezést kell-e kérni egy pácienstől, hogy létrehozzák az elektronikus adatlapját? Az EU-tagállamokban jelenleg eltérő a gyakorlat – vagy rákérdeznek a betegeknél, vagy automatikusanbetáplálják őket a rendszerbe.

Akadnak kórházak, ahol a röntgenosztályon nem ugyanazt a számítógépes programot használják, mint a sürgősségi osztályon – ránt vissza a valóságba az EurActiv internetes oldal. Vagyis remek ötlet a távgyógyászat, de a kórházak gyakran egy országon belül sem tudják megosztani egymással a vizsgálati eredményeket, és akkor hol van még az összeurópai együttműködés?

Az informatikai rendszereknek meg is kell érteniük egymást, ráadásul nemcsak technikailag. Külön fejtörést okoz, hogy Európa-szerte legalább két tucat nyelven ontják magukból a kórházak a betegek leleteit; és még nem is beszéltünk arról, hogy a komputereknek a görög és a cirill ábécével is illene megbirkózniuk.

A teljes cikk