Tb-törvény: bizakodás és félelem

Komoly az érdeklődés, hiszen óriási piacról van szó.

Közel negyven végrehajtási rendelet készül a hétfőn elfogadott egészségbiztosítási törvényhez, 90 százalékuk a hatályos szabályozásokat korrigálja, négy újat pedig az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) elé terjesztett az Egészségügyi Minisztérium.

Mihályi Péter közgazdász, a Közép-Európai Egyetem professzora, a több-biztosítós rendszer létrehozásának egyik megalapozója a lapnak elmondta, a törvény végrehajtási ütemezésének megfelelően év végéig kell elkészülniük valamennyi rendelettel. A kormánykoalíció szavazatával elfogadott jogszabály az egységes társadalombiztosítási járulékot kezelő országos alap mellett a kezdetben létrejövő 22 állami tulajdonú egészségpénztár 49 százalékos tulajdonrészét magánbefektetőknek árverésre bocsátja. Komoly az érdeklődés, hiszen óriási piacról van szó. Nem tartja kizártnak, hogy a politikai kritikák miatt a befektetők kivárnak, ám aki ezt teszi, később drágábban juthat tulajdonhoz. A birtokon belülre kerülő üzleti biztosítók az egészségbiztosítás mellett számos egyéb biztosítást is kínálhatnak majd tagságuknak, így sokan kiszorulhatnak a piacról.

Hasonlóan vélekedik Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára, aki szerint a piaci logika azt diktálja: az jár jól, aki "kapcsolt" termékekben gondolkodik. Ezért meglepődne, ha nem lennének magánbefektetők a közbiztosítási pénztárakban. A vegyes tulajdonú pénztárak erősítik a biztosítási elvet is, így minden korábbinál hatékonyabb járulékbeszedés várható - tette hozzá. Felhívta a figyelmet, a törvény a felügyelőbizottságokban való részvétellel ellenőrzési jogot ad az OÉT delegáltjainak a járulékfizetés vizsgálatára, de kérdés, mennyire élhetnek ezzel, hiszen az érdekegyeztetésről szóló törvény egy éve az Alkotmánybíróság asztalán vár elbírálásra.

- A Magyar Kórházszövetség sem támogatta a többpénztáras biztosítási rendszert, de ha már megszületett a törvény, a kórházaknak is fel kell készülni a változásra - mondta Rácz Jenő, a szövetség megválasztott elnöke, aki a szolgáltatók közötti verseny kiéleződésére számít. A létrejövő pénztáraknak egy idő után ugyanis megszűnik a szerződéskötési kötelezettségük. Úgy látja, a jelenlegi heterogén felszereltségű szolgáltató hálózatot harmonizálni kell, meg kell újítani a gyógyítás minimumfeltételeit, illetve az előírt személyi és tárgyi feltételeket - akár központi forrásból - meghatározott határidőre meg kell teremteni.