Tbc-s betegek kritikus térségekben | Weborvos

Nem szedte a gyógyszert, s ellenálló baktériummal fertőzte meg az unokáját és a család további két felnőtt férfi tagját is.

Tavaly körülbelül tíz, multirezisztens tbc-vel fertőzött beteg halt meg Magyarországon, köztük volt egy borsodi gyereklány. A tinédzser életét annak ellenére sem sikerült megmenteni, hogy megkapta a legkorszerűbb kezelést. A fertőzést a nagyapjától kapta. Az idős embert már jó ideje „visszaeső" betegként tartják számon a helyi tüdőgondozóban, ám sosem sikerült rávenni arra, hogy szedje a gyógyszereit, így az antibiotikumok nem érik el a hatásukat, az időszakonként pusztán „inzultált" baktériumok egyre erősebben kerülnek ki a gyógykezelésből. Egy ilyen ellenálló baktériummal fertőzte meg azután az unokáját és a család további két felnőtt férfi tagját is.

A miskolci gondozóban egyelőre csak nekik van ilyen baktérium a szervezetükben, de országszerte ötvenöt hasonló beteget tartanak számon a tüdőgyógyászok. Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy valamennyi létező esetet ismer a közegészségügy, hiszen a betegség jó ideig „észrevétlen", viszont a baktériumhordozó személy már megfertőzhet másokat.

A cseppfertőzéssel terjedő kór egyre durvábban támad az ország szegénylakta településein: a keleti országrészben egyik évről a másikra csaknem megduplázódott a frissen diagnosztizált tbc-s betegek száma. Ott a multirezisztens megbetegedések kockázatát az is növeli, hogy a szomszédos Ukrajnában járvány van, s az összes ukrán tbc-s negyede már olyan fertőzött, aki nem reagál a gyógyszerekre.

A hazai statisztikai adatokból az is kiderül, hogy noha a tbc száz százalékban gyógyítható, a gyakorlatban csak az érintettek 70 százaléka lesz ismét egészséges. A gyógyulás alapja a megfelelő kombinációban, megfelelő dózisban és elegendő ideig alkalmazott gyógyszeres kezelés. Ám ezt a hármas feltételrendszert a betegek közül csak keveseknek sikerül teljesíteniük. A kezelés ugyanis sok „macerával" jár, a betegek élethelyzetükből adódóan sem nagyon bírják a hosszas, hetekig tartó kórházi elkülönítést, a rutinszerű gyógyszerszedést. A hazai mintegy másfélezer ismert tbc-s többsége hajléktalan, alkoholista, illetve nagyon rossz szociális körülmények között élő ember. Velük az ellátórendszer meglehetősen nehezen boldogul, a tbc elleni kezelésbe belevágók 10-15 százaléka szinte nyomtalanul eltűnik a közegészségügy látóköréből.

Mások nem érzik komoly bajnak a tbc-t, ráadásul a gyógyszer elhagyását sem követi azonnal érezhető kellemetlen tünet. Az orvosok úgy érzik: tehetetlenek a javaslataikat semmibe vevő betegekkel szemben. Az eredmény: a multirezisztens szuperbaktérium, amelynek kezelése sokkal drágább és bonyolultabb, mint az egyszerű tbc-é, viszont kisebb az esély a túlélésre. 

- A Borsod megyei tbc elleni küzdelmet az is nehezíti, hogy az esetek halmozódása miatt hiába rendelte el az ÁNTSZ a kötelező szűrést, a szükséges vizsgálatoknak csak a felét fizeti az egészségbiztosító - mondta Koleszár Lajos, a miskolci városi kórház orvos-igazgatója, aki megyei elnökként tavasszal a közgyűlés szakbizottsága elé vitte a problémát. Az egykori szocialista országgyűlési képviselő szerint a megyére külön közegészségügyi akcióterv is készült a tbc megfékezése érdekében, ám átütő eredmény eddig abból sem született.

A szakma javasolja a jogszabályok szigorítását
Az átlagos magyar nincs kitéve tbc-fertőzésnek, az elmúlt 14 évben évről évre kevesebben betegedtek meg – mondta Kovács Gábor főorvos, a Magyar Tüdőgyógyász Társaság elnöke a magyarországi tbc-helyzettel kapcsolatban. - Tavaly 1448 új esetet jelentettek be. Az országban 160 szűrőállomás működik, kötelező szűrés már csak olyan helyeken van, ahol az előző évben 100 ezer lakosonként 25-nél több új megbetegedés fordult elő. Idén az ÁNTSZ kötelező szűrést csak Budapesten, Borsodban, illetve Szabolcs megyében rendelt el. Az ország egyéb területein csak ajánlott.

Például Borsodban azért szigorítottak, mert tavaly, 14 év után először, egyik évről a másikra hirtelen százzal növekedett az új esetek száma. Ott az új helyzet miatt a tüdőgyógyászok, a regionális ÁNTSZ hivatalának vezetője, a megyei közgyűlés közös akciótervet készített a betegség visszaszorítására – tette hozzá.

Tavaly összesen negyven ember halt meg tbc-ben Magyarországon, ez azt jelenti, hogy hiába kezdték el a kezelésüket, már nem lehetett rajtuk segíteni. Köztük tíz olyan lehetett, akit rezisztens baktérium fertőzött meg. - A szakma évek óta kéri a jogszabályok szigorítását – jelentette ki Kovács Gábor. - Ha ugyanis egy beteg eltűnik, nem jelenik meg újra a tüdőgyógyászati kezelésen, most csak a kényszerbeutalásra van lehetőség, de a benntartásra már nincs.

Tavaly a szakmai kollégium kezdeményezte, hogy a rendőrségnek legyen joga körözni az ilyen betegeket, a szakpolitika, a szakhatóság támogatja, az ombudsman viszont a személyiségi jogok védelme miatt ellenzi a javaslatot. Ebből látszik, hogy a tbc csak részben szakmai kérdés, sokkal inkább szociális és rendészeti feladat – közölte a Magyar Tüdőgyógyász Társaság elnöke.