Terhesgondozás ultrahang nélkül

A kórházak 41 százalékában kaphatnak a jogaikról szóló, elvihető írásos tájékoztatót a betegek.

Egyebek között ez derül ki az Egészségbiztosítási Felügyelet (EBF) adatgyűjtéséből. A kórházaknak és a szakrendelőknek 675 kérdést tettek fel, hogy képet alkothassanak az ellátás minőségéről.

A válaszokból kiderült például, hogy a sürgősségi egységek 23 százalékánál nincs diagnosztikai szempontból fontos CT. Csaknem felénél nincs stroke-centrum, így ott az agyvérzéses betegek gyógyulási esélye nyilvánvalóan kisebb.

Megállapították azt is: a terhesgondozást végző intézmények 10 százalékában nincs ultrahang, pedig az ma már alapfelszerelésnek számít. A szülészetek 17 százalékában nincs egyágyas szülőszoba. 95 százalékuk rendelkezik ugyan valamilyen vajúdást segítő eszközzel, de a legtöbb esetben csak labdát tudnak felajánlani. Bordásfal, szülőszék sokkal kevesebb helyen található. Mindenhol lehetővé teszik, hogy valaki jelen legyen a szülésnél, az érintett fekvőbeteg-ellátók negyede viszont nem biztosít térítésmentesen védőruhát a kísérőnek. A kérdésekre válaszoló 64 szülészetből 13 nem felelt meg annak a követelménynek, hogy a baba a szülés után közvetlenül legalább fél óráig az anyával maradhasson, ezzel segítve a kötődés kialakulását.

Kiderült az is, hogy a járóbetegellátók 16 százalékában nincs díjfizetési szabályzat. A leletek fénymásolásáért a rendelők 40 százalékában kell fizetni, átlagosan 125 forintot A/4-es oldalanként.

Kovácsy Zsombor, az EBF elnöke nem adott egyértelmű választ arra, melyek azok a mutatók, amelyek az ellátás minőségének romlását mutatják. Ám az egyértelműen látszik az adatokból - tette hozzá -, hogy a kényelmi szolgáltatások terén némi javulás mutatkozik, így a korábbinál több egy-, illetve kétágyas kórterem fogadja a betegeket. Pozitívumként értékelte, hogy tavaly óta nőtt - igaz, így is alacsony - az akadálymentesített intézmények aránya. Kedvezőnek találták azt is, hogy a gyermekellátást végző intézmények 98 százaléka megoldja, hogy a hozzátartozó a kicsivel maradhasson a nap 24 órájában.

Kovácsy úgy fogalmazott: az adatoknak nagy szerepük van abban, hogy a betegek tájékozódhassanak, melyik intézményben milyen minőségű szolgáltatást nyújtanak, s kiválaszthassák a számukra legmegfelelőbbet. Nem igaz ma már az a megállapítás, hogy vannak jó és rossz ellátást nyújtó gyógyintézetek, mindegyik más-más területen nyújt jobb, illetve rosszabb színvonalat - szögezte le.

A szakértők is hasznosnak ítélték az adatgyűjtést, de hangsúlyozták, hogy ezek az információk - noha bizonyos következtetések levonhatók belőlük - nem alkalmasak a betegellátás minőségének elemzésére. Felhívták a figyelmet arra is, hogy míg a felügyelet szerint az adatok alapján a betegek könnyebben kiválaszthatják a számukra megfelelő ellátóhelyet, számos intézmény a finanszírozási nehézségek miatt - kapcsolatok vagy hálapénz nélkül - nem is fogadja a területén kívülről érkező pácienseket.