Természettudományos oktatás: vészjelzések!

Képesek lehetnek-e civil szervezetek - széllel szemben - újra magasba segíteni a tudományág megbecsülését?

Riasztó víziót vázolnak fel szinte naptól napra a különböző médiumokban a természettudományok elkötelezett hívei, akadémikusok, pedagógusok, kutatók. Nem kevesebbet állítanak, mint azt, hogy Magyarországon eltűnhet egy olyan tudományág, amely évszázadok óta világszinten reprezentálta a hazai kultúrát, a matematika, fizika, kémia számos jeles képviselőjével - közöttük nem egy Nobel-díjassal - erősítve az ágazat nemzetközi fejlődését. Milyen valós tartalma van ennek a félelemnek, a lassú sorvadásban mennyire játszik szerepet az állami oktatáspolitika, és képesek lehetnek-e civil szervezetek - széllel szemben - újra magasba segíteni a tudományág megbecsülését?

A Richter, az Ericsson és a Graphisoft tíz évvel ezelőtt azzal az indíttatással határozta el a Rátz Tanár Úr Életműdíj alapítását, hogy fókuszba helyezze a hazai reáloktatásért és a reál értelmiség következő generációiért sokat tett pedagógusok munkásságát. - A gyakorlatban nagyon kevés történik azért, hogy a magyar oktatás legalább az európai középmezőnyhöz felzárkózzon - mondja Bogsch Erik, az immár százkilenc éves Richter-csoport vezérigazgatója. A Richter-csoport sikeres üzleti stratégiájában meghatározó a folyamatos kutatás-fejlesztés. Hogy ez fennmaradjon, sőt fejlődjön, utánpótlásra van szükség, viszont mióta a hazai oktatáspolitikában a mennyiségi szemlélet veszi át a minőségi helyét, egyre nehezebb a szakmájukban kiművelt emberfőkre szert tenni.

Ma már súlyosan érzékeljük, hogy a természettudományos területen rendkívül nehéz megoldani a szakember-utánpótlást. Egyre kevesebb a kémiai, fizikai, biológiai ismeretanyag; a gyógyszerész- és orvosképzés is komoly hiányosságokat mutat. A Richter-csoport vezérigazgatójának véleménye szerint a tudásipar fejlesztését hátráltatja az állam elosztási politikája. Ha kevesebb intézményre több pénz jutna, akkor mód lenne arra, hogy a természettudományos oktatást valóban európai szintre emeljék.

Nem véletlen, hogy a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Innovációs Szövetség szakmai támogatásával - az országban először - a 2009-2010-68 tanévben kiemelt reálosztály indult a budapesti Arany János Általános Iskola és Gimnáziumban. A kiemelt képzéshez szükséges magas színvonalú és jól felszerelt természettudományi szaktantermek és szertárak átadását elősegítette a Richter, az Egis, a '77 Elektronika Műszeripari Kft., az MTA SZTAKI, MTA Enzimológiai Intézet, MTA Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutató Intézet és a BME Pro Progresszió Alapítvány.