Tévedés vagy merénylet a hazai kutatás-fejlesztés ellen? | Weborvos

Nagyon sok minden nincs rendben a kutatók szerint.

A jövő évi költségvetési törvény tervezetéből például azt olvasták ki, hogy a készítők több tízmilliárdos bevételt várnak az innovációs járulékból az innovációs alapba, de ebből az alapból egyetlen pályázatot sem akarnak támogatni - márpedig ez az alap az alkalmazott kutatások legjelentősebb forrása. A kutatók remélik, hogy ez csupán egy adminisztratív tévedés. „Ha mégsem így lenne, az merénylet a hazai kutatás-fejlesztés-innováció ellen" - véli Szabó Gábor akadémikus, a Magyar Innovációs Szövetség elnöke.

Szabó Gábor - aki egyúttal a Szegedi Tudományegyetem rektora is - szerint, ha egyévnyi forrás kimarad, az a hazai kutatás-fejlesztés-innováció végét jelentheti. A képzett kutatók számában jóval elmaradunk az uniós átlagtól, a nemzeti összterméknek a területre juttatott hányada is kisebb. Ilyen helyzetben a pályázati támogatás megvonása azt üzeni, hogy nincs szükség a kutatásra.

Egy-egy kutatócsoport felépítése három-négy év, a működési feltételek ellehetetlenítéséhez elég egy hónap is. A szövetség mindenképpen párbeszédet szeretne folytatni az illetékes miniszterekkel.

Pálinkás József, az MTA elnöke szerint a kormány válságköltségvetést készít. A költségvetés lehetőségei szűkek, emiatt a tudomány jövő évi büdzséje is szűkösnek ígérkezik. „Mindannyian azt reméltük, hogy a tervezettnél több jut kutatás-fejlesztésre. Az MTA 2011-es költségvetése alig egy százalékkal haladja meg az ideit" - közölte az MTA elnöke, aki azon nem lepődött meg, hogy az Orbán-kormány tavaszi megalakulása óta nem jött létre új tudományirányítási rendszer.

Húsz éve meglehetősen bizonytalan ezen a területen a hazai helyzet. Valamit tenni kellene, hiszen a kormányban ma nincs egyetlen olyan személy, aki ezért a területért felelne. Ezért javasolta Pálinkás József Orbán Viktor miniszterelnöknek, hogy Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes vezetésével jöjjön létre egy olyan szűk testület - tudománypolitikai tanács, kollégium -, amelyben a Nemzeti Erőforrás Minisztérium, a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vezetője mellett az MTA képviselője is helyet kapna.

Ez a testület dönthetne alapvető tudománypolitikai, innovációs kérdésekben. Az már az adminisztrációtól függ, hogy a források miként jutnak el az egyetemekhez, kutatóintézetekhez. Az MTA elnöke szerint az biztos, hogy a korábbinál sokkal hatékonyabb, összefogottabb tudományirányításra lenne szükség.