Tévedni lehet, szabályt szegni nem

Diagnosztikai tévedés - Magyarországon többnyire e körbe sorolják a hibás orvosi döntéseket.

A doktor felelősségét csak bíróság állapíthatja meg. A Délmagyarországnak nyilatkozott az a magyar orvos, akit tévedései miatt Angliában az ottani kamara eltiltott a munkájától, mint mondta, „tudtam az ellenem folyó vizsgálatról, amelynek az eredményét elfogadom, viszont a szankciót rendkívül súlyosnak, egyben eltúlzottnak tartom".

Az angol testület szerint igazolható, hogy az orvos 18 esetben tévedett a kórkép felállításában, 15 esetben értelmezte rosszul a szövetmintát, öt esetben pedig egymásnak ellentmondó szakvéleményt állított ki, és egy esetben a minta már nem volt elérhető. A történtek nyilvánosságra kerülése után a munkaadó szegedi klinika bejelentette: nem is tudtak a kolléga „előéletéről". Azonnal szerződést bontottak vele, és belső vizsgálatot indítottak azért, mert az ügy nyilvánossá vált. Kellett persze ehhez az is, hogy az orvost ne szívelje kinti kollégája, s itthon se kapjon „védő szárnyakat" – írja a Népszabadság.

A belső vizsgálat még nem zárult le, így nem lehet tudni, hogy a meghurcolt orvos itthon követett-e el bármilyen hibát. Megítélés kérdése, hogy mikor számít a rossz diagnózis még elfogadható tévedésnek vagy szakmai hibának. Ma Magyarországon nincs az etikai felelősség megállapítására hivatott testület - és nincs felelősségre vonás sem.

Horváth Ágnes, a szabad demokraták korábbi egészségügyi minisztere egy komoly botrányt kavart parlamenti felszólalásában a rosszul működő egészségügyi rendszer egyik jellemző adataként említette, hogy „22,6 százalékos az eltérés a boncolási és a terápiás diagnózisok között". Akkor egy, a szakma szerint hibásan értelmezett jelentésből indult ki a miniszter. Dr. Schaff Zsuzsa, a Patológiai Szakmai Kollégium elnöke azonnal „helyre is tette" a kijelentést: válaszlevelében azt írta, hogy a Semmelweis Egyetem II. Számú Patológiai Intézetében ötezer boncolás során ezerötszáz rosszindulatú daganatot észleltek. Az elhunytaknál 235 esetben találtak eltérést a klinikai és a patológiai diagnózis között, függetlenül attól, hogy a daganat halálokként, alapbetegségként vagy kísérőbetegségként szerepelt. Az esetek 60 százalékában az idő rövidsége, más akut betegség előtérbe kerülése, a primer daganat felderíthetetlensége vagy a beteg elzárkózása miatt esély sem volt arra, hogy kiderüljön a betegség.

A kollégiumi elnök az angliai eset kapcsán azt mondta: a fiatal kolléga egyedül diagnosztizált, konzultációs lehetőség nélkül. Magyarországon a patológiai osztályokon az esetek harminc-negyven százalékában egy, legfeljebb két orvosnak, sokszor megfelelő diagnosztikai háttér nélkül kell szakvéleményt adnia. Ez pedig nyilvánvalóan nagyobb lehetőséget ad a tévedésre. Már többször kezdeményezték, hogy centralizálják a patológiákat, s oda koncentrálják a vizsgálatokat, ahol akár nyolc-tíz kolléga is láthatja a leleteket.

Dr. Dósa Ágnes orvos-jogász szerint tény, hogy Angliában adottak azok a szakmai szervezetek, amelyek jóváhagyása nélkül egyetlen orvos sem praktizálhat. Az Angliában praktizáló magyar orvoséhoz hasonló eset ügyvédek szerint gyakori Magyarországon is. Most is folyamatban van több per téves szövettani vizsgálat miatt.