Titokban tartott tb-adósok

Csaknem 105 milliárd forint az Egészségbiztosítási Alap (EA) járulékának kinnlevősége.

Csaknem 105 milliárd forint az Egészségbiztosítási Alap (EA) járulékának kinnlevősége, de az adózás rendjéről szóló törvény nem teszi lehetővé a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV), hogy közzétegye az adósok listáját. Ez Rolek Ferencet, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnökét is meglepte. Annál inkább, mert a jelentős összeggel tartozó adóhátralékosok listája mindenki számára elérhető a NAV honlapján; ugyanígy kellene eljárni a járuléknál is, hiszen mindkettő közpénz - mondta a Világgazdaságnak. Egyébként azt gyanítja, hogy a kétféle adóskör fedheti egymást.

Ez a véleménye a Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület elnökének is. Csiba Gábor úgy fogalmazott: a nyilvánosság növelhetné a járulékfizetési hajlandóságot, amire nagy szükségük lenne az EA-ból gazdálkodó kórházaknak, szakrendelőknek. Jól szemlélteti a június végén összegzett, egészen pontosan 104,5 milliárd forintos járulék-kinnlevőség értékét, ha a Széll Kálmán-tervben előírt egészségügyi lefaragáshoz viszonyítjuk: e szerint az évi 300 milliárd forintos gyógyszerkasszából 2013-ra 120 milliárdot kell megtakarítani.

Vagyis közel egyévnyi spórolás összegét fedezné a kinnlevőség. Az EA idei, 1385,3 milliárd forintos bevételi előirányzatának 48 százaléka származhat a járulékokból, hasonló arányban egészíti azt ki az állami költségvetés, s némi egyéb bevétele van még az alapnak. Ez az arány 2006-ban még 24:76 százalék volt a járulékbevételek javára - hívta fel a figyelmet Boncz Imre, a Pécsi Tudományegyetem egészségbiztosítási és egészségpolitikai tanszékének vezetője. Öt év alatt ugyanis 24-ről 8 százalékra esett vissza az egészségbiztosítási járulék mértéke. Ebből is érzékelhető, hogy a gazdaság- és egészségpolitika konfliktusából az előző került ki győztesen, azzal a hivatkozással, hogy a béreket terhelő járulékok csökkentése serkentőleg hat majd a vállalkozásokra és a foglalkoztatásra.

A költségnövekedést az innovatív technológiák, az új és drága orvosságok berobbanása, valamint a lakosság idősödéséhez társuló ellátási igény bővülése idézi elő, ám ez utóbbi a járulékfizetők számának csökkenésével is jár. Ezért is kell megreformálni az egészségügy finanszírozását, de többletpénz is kell a rendszerbe - erősíti meg Csiba Gábor. Forrást is javasol: a biztosító pénzalapját a különféle egészségre ártalmas élelmiszerek, italok, cigarettatermékek fogyasztói adójának becsatornázásával növelhetnék. Végül is nincs másról szó, csak arról, hogy az állam az egyik zsebéből a másikba teszi a pénzt – tette hozzá.