Tízből egy villámcsapott meghal

Az egyik ember túléli a villámcsapást, a másik nem. Miért?

Az egyik ember túléli a villámcsapást, a másik nem. Miért? A villám nem más, mint egy pusztító elektromos kisülés, amely a felhők között, illetve a felhő és a talaj között jön létre. A villámlás azért okoz nagy kárt, mert a kisülési energiát gyorsan adja le viszonylag kis térfogatban, és így nagy robbanó- és gyújtóhatást fejt ki. A Dr. Info honlapon bőséges információkat található azzal kapcsolatban, hogy mi miért történik a villámcsapás alatt.

A villámcsapás a másodperc ezredrésze alatt közvetít erőteljes, igen nagy hőhatással járó elektromos impulzust. A hatás rövidsége gyakran csak a bőr külső rétegére korlátozza a sérülést. A villámcsapás kevesebb eséllyel okoz belső égéseket, mint az áram. Halálhoz vezethet a szív vagy az agy hirtelen áramütése révén. A villám magas tárgyakba csap inkább bele, így fákba, kilátókba, tornyokba, sátrakba, zászló-rudakba, de nyílt területen az ember lehet a legmagasabb „tereptárgy". A villámcsapás egyenesen belecsaphat az emberbe. Az áram a talajon keresztül is elérheti az embert.

A villámcsapott embernek a szíve megállhat, vagy rendszertelenül kezdhet verni, és a légzése is gyakran leáll. A szív újra elkezdhet működni, de ha a légzés nem indul újra, a szervezet kifogy az oxigénből. Az oxigénhiány és az esetleges idegrendszeri károsodás miatt a szívverés újra leáll. Az agykárosodás általában eszméletvesztéshez vezet. Jellegzetes, hogy az illető felébred, de nem emlékszik, mi történt vele. A dobhártya gyakran kilyukad. Többféle szemkárosodás alakulhat ki, így szürkehályog is. Gyakran mindkét alsó végtag időlegesen lebénul, bekékül, és érzéketlenné válik. A bőr kisebb égést szenvedhet el, melynek tollszerű vagy ágrajzolatú bíró mintája lehet, de állhat apró, tűszúrás- vagy cigarettaégetés-szerű foltokból. A villámcsapott emberek mintegy tizede hal meg, majdnem mindegyik halálesetért a szívműködés vagy a légzés leállása felelős.