Tizenkettes mérce teszteli a praxisokat

Épkézláb elgondolás, sántikáló megvalósítás, ezt tartják a rendszerről az érintettek.

Nemcsak a betegszám, hanem az alapellátás minősége is meghatározza júliustól, hogy menynyi pénzt kapnak a háziorvosi és házi gyermekorvosi praxisok.

Épkézláb elgondolás, sántikáló megvalósítás, ezt tartják a rendszerről az érintettek. Két probléma van vele: a mutatószámok kétséges objektivitása, és a minőséget díjazó források mértéke.

Kétmilliárd forintról 300 millióra csökkent az idei költségvetésben még Székely Tamásék által kidolgozott indikátorrendszer kerete. Hatezer hazai körzetre, ebből 220 körüli somogyira, és tizenkét hónapra lebontva: a jó orvos nem ettől lesz még jobb. Elvben több kurzus felismerte már, és az új kabinet is így látja: az alapellátás az egészségügy kulcskérdése. Szakmailag is, pénzügyileg is. Ha a háziorvos jól végzi a munkáját, s ha közben nem temeti el a papírmunka, és meg is fizetik, akkor kevesebb kórházi beutalással csökkenhet az orvos-beteg találkozások száma.

Ez lehetne a hatékony és olcsó egészségügy első lépése. Azonban a jó irányba tett lépésnek ez csak a kísérlete. Antal László kaposfői háziorvos, az Alapellátó Orvosok Országos Szövetségének (FAKOOSZ) regionális képviselője szerint a rendszer kidolgozatlan. A szövetség átgondolásra kérte a tárcát.

- Lehetek én akármilyen jó orvos, de akárhogyan is erőlködöm, a körzetem sajátosságai miatt ez a rendszer ezt nem tudja méltányolni - mondta Antal László. - Igyekszem a betegeimet jól gondozni, évente szervezek emlőrákszűrést, évente hallás-, látás-, vagy prosztataszűrést, amelyek népszerűek. A statisztika számára ugyanakkor egyetlen pontot sem érnek.

A háziorvos elmondta, hogy a tesztüzemben harminc százalékon van hónapok óta, huszonöt fölött jár a pluszforrás. Aki sokat és jól adminisztrál, előnyben van, teszi hozzá, egy nagy körzetben azonban ez rendkívül nehézkes és időigényes, ha nem telik - márpedig nem telik - harmadik munkaerőre.

Az indikátorok egyebek között a diabétesz és az infarktus gondozását mérik rizikócsoportokban, vagy a teljes népességben. Szakértők szerint azonban a lejelentett adatok egy része lehet akár virtuális is. Gondok vannak a beutalási renddel is: a rendszer „nem nézi jó szemmel", ha az alapellátók túlterhelik a szakrendelőket. Ez korrekt. Ám az utóbbiak olykor a háziorvosok által vitatott intenzitással rendelik vissza a betegeket, vagy éppen nemlétező orvos-beteg találkozást számolnak el.

Finnes Klára, a kaposvári házi gyermekorvosok szakmai vezetője elmondta: a szakmájukban figyelt négy indikátor többségével nem lehet vitatkozni. Az ingyenes, nem kötelező pneumococcus védőoltás, a szűrési tevékenység és az antibiotikum-felírási gyakorlat fontos alaptevékenységük. A beutalási statisztikák náluk is torzíthatnak.

- Jelzésértékű visszacsatolás, hogy milyen szinten áll egy háziorvos antibiotikum-felírása az átlaghoz képest - mondta a gyermekorvos. Hozzátette: nem tudják, hogy a minőségi munka elismerésére félretett források komolyan vehetők lesznek-e.