Több tudás kell az őssejtterápiához | Weborvos

A kutatási eredmények igen biztatók, de az őssejtkezelés nem minden módja veszélytelen.

Még sok kutatás kell az őssejtek alkalmazásához
Paradigmaváltásra lenne szükség ahhoz, hogy a ma még vitatott őssejtterápia mindennapossá válhasson az emberi betegségek gyógyításában - állítja Ember István, a Pécsi Tudományegyetem tanára. A professzor mesterségesen megbetegített patkányokon vizsgálja az állatok saját, természetes úton feldúsított őssejtjeinek működését olyan betegségek leküzdésében, mint amilyen egyebek mellett a szívinfarktus, a cukorbaj vagy a daganatképződés. A kutatási eredmények igen biztatók, bár Ember István szerint ez korántsem jelenti azt, hogy az őssejtkezelés minden módja veszélytelen.

Magyarországon csaknem húsz éve végeznek őssejtterápiát, ennek talán legismertebb módszere a csontvelő-transzplantáció. A beavatkozással a beteg saját - úgynevezett szomatikus - sejtjeinek számát növelik és juttatják vissza őket a szervezetbe, vagyis az önregenerálódó erőket mozgósítják. Az eljárás már nagyon sok betegnek hozott gyógyulást.

Más a helyzet azonban a nem saját őssejtek alkalmazásával: a júniusi botrány is azért robbant ki és került az érdeklődés fókuszába, mert a gyanú szerint abortumokból nyert őssejtekkel kezeltek betegeket. Ez nemcsak az illegális szervkereskedelem lehetőségét veti föl, hanem a professzor szerint veszélyes is lehet, mert ma még nem rendelkezünk elegendő tudással az embrionális őssejtekről. Az őssejtkezelés óriási távlatokat nyithat a humán gyógyászatban, de ehhez még rengeteg kutatásra és jogi szabályozásra van szükség.