Többletpénz a kórházaknak | Weborvos

Az új kabinetnek kell szembenézni azzal, hogy az első fél évben kifizetett többletpénz a másodikban hiányozni fog.

A napokban jut el a kórházakhoz a kormányzattal a múlt év októberében kötött megállapodás szerint járó 6 milliárd forint többletforrás, amelyet december 28-án utalt át az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP). A pénzt a tavaly októberi teljesítmények alapján osztotta szét az OEP. A megállapodás szerint november elején 4,5 milliárdot kaptak, s a 6 milliárdot január közepén további 38 milliárd követi. Egyúttal három helyett két hónap után fizeti ki ezentúl a pénztár a gyógyítási teljesítmények után járó díjakat.

 
A 6 milliárdból 78-80 millió forint jut a veszprémi megyei kórháznak, ez az átütemezett beszállítói számlákra megy el - mondta Rácz Jenő, az intézmény főigazgatója, korábbi egészségügyi miniszter, a Magyar Kórházszövetség megválasztott elnöke. Az évi 8 milliárdos költségvetésből gazdálkodó intézmény a többletforrásokból január végéig ki tudja egyenlíteni az összes harminc napon túli adósságát. Ám a gazdasági társaságként működő kórház ez évi üzleti tervében egymilliárd forint veszteséggel számol, így a zavartalan betegellátás érdekében szükség lesz a tulajdonos önkormányzat beavatkozására. Annál is inkább, mivel számítások szerint a múlt évhez képest az idén az OEP 30 százalékkal kisebb teljesítményt finanszíroz náluk, emiatt jelentős lesz a bevételkiesés és bővülhet a várólista.

Ettől tart Csiba Gábor, a miskolci súlyponti kórház főigazgatója is. Intézményükben 10 százalékkal lesz kisebb a tervezett teljesítmény a tavalyinál, ez náluk egyhavi OEP-bevételkiesést jelent, így tovább nőnek majd a várólisták. A főigazgató egyben a Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület elnöke, s úgy látja: a szűkös költségvetés miatt a januári átmeneti javulás után a kórházaknak márciusra ismét számolni kell a kiegyenlítetlen beszállítói számlák felhalmozódásával. Spórolni ugyanis csak az olcsóbb gyógyszerek alkalmazásával, a szerényebb élelmezéssel és a takarítással lehet, ám ez viszonylag kis tétel a költségekben, azok 60-70 százalékát a bér teszi ki. A létszámcsökkentésben pedig már semmi tartalék sincs, az már a betegellátás rovására menne - tette hozzá.

A havi 1,2 milliárdos költségvetésből működő miskolci súlyponti kórháznak egyébként a mostani 6 milliárdból 186 millió jut, ez négy-öt napi ellátmányra elegendő - mondta Csiba Gábor. A saját bevételekkel is rendelkező, viszonylag stabil gazdálkodású intézményben ez a pénz ugyancsak a beszállítói számlák kifizetésére lesz elegendő, márciustól újból kezdődik az eladósodás. A stratégiai szövetség egyébként hamarosan levélben tájékoztatja Orbán Viktort, a fiatal demokraták elnökét az ágazat súlyos pénzügyi gondjairól, remélve a várhatóan kormányzati pozícióba kerülő Fidesz segítségét.

Rácz Jenő szerint a kormány betartja ugyan a szakmai szervezetekkel októberben kötött megállapodást, ám a költségvetési számok ismeretében tény, hogy a mozgástere beszűkült, így nem valószínű, hogy értelme lenne az újabb tárgyalásoknak. A választásokat követően megalakuló új kormánnyal kell majd megállapodni arról, hogyan lehet túlélni ezt az évet, és mit kell tenni ahhoz, hogy hosszabb távon működőképes legyen a hazai egészségügyi intézményrendszer.

Rövidtávon nehéz bármit is lépni - állítja Dózsa Csaba egészségügyi közgazdász, az OEP korábbi főigazgató-helyettese, volt egészségügyi helyettes államtitkár. Ha nincs pénz, meg kell nézni, hol lehet szigorítani. Nem halogatható az intézményi struktúra átalakítása, a beutalási rendszer megváltoztatása, és nem lehet megúszni annak meghatározását, hogy milyen gyógyítási alapcsomag finanszírozható a közpénzekből. Szakmai bontásban kell megvizsgálni, hogy mire fordítják a gyógyító-megelőző kassza összegét, s részletes szabályokat szükséges hozni annak optimális, költséghatékony felhasználására - tette hozzá.

Dózsa Csaba szerint is várhatóan már csak a következő kormányzás alatt lehet lényegesebb változás az ágazatban. Az új kabinetnek kell szembenézni azzal, hogy az első fél évben kifizetett többletpénz a másodikban hiányozni fog. Neki kell dönteni arról, hogy mi legyen a kórházi adósságokkal. Hasonló történt 2002-ben is. Akkor a szocialista kormány némileg konszolidálta az ágazatot, s 50 százalékkal emelte a dolgozók bérét. A közgazdász szerint súlyosbítja a mostani helyzetet, hogy a kórházaknak a többletforrásból ki kell fizetni a dolgozóknak kötelezően járó egyszeri bért, pedig a többségüknek ez az összeg a napi túléléshez kellene.