Törpék hada fenyeget?

Már nincs messze az idő, amikor a gyógyhatású szert egy nanorobot célzottan, közvetlenül viszi el a beteg testrészbe.

Az aranyat, amely eddig elsősorban a gazdagság szimbólumaként szerepelt, most majd atomi méretekben rendkívül sokoldalúan lehet alkalmazni, a rákos tumorok célzott kezelésétől kezdve a szennyezések elleni védekezésig.

A nanotechnológia a nevét a méter milliárd részét jelölő nanométerből, illetve a görög törpe szóból ered. Manapság a jövő egyik fantasztikus ígérete, kérdés azonban, vajon általuk kizárólag áldáshoz jut-e az emberiség, avagy ismét egy fenyegető veszélyforrás leselkedik-e az emberekre. Mi történik, ha a baktériumokkal, sőt vírusokkal összemérhető parányi gyógyszerszállító robotok vagy a bevonatokról leváló apró részecskék kijutnak a környezetbe, rátapadnak a bőrre vagy eljutnak létfontosságú szervekbe? Milyen környezeti, egészségügyi, toxikológiai hatásokkal járhatnak?

Nem léteznek egyértelmű, megfelelő válaszok ezekre kérdésekre. „Nem is érdemes" - állítja Gyulai József akadémikus, a nanotechnológia nemzetközileg elismert kutatója. „Jól ismert, hogy az emberiség mindent előbb alkalmaz, mint hogy a hátrányokat felderítené és orvosolni tudná. Elég, ha a gyógyszerekre, a mobiltelefonra, az atomenergiára, a növényvédelemre vagy a géntechnológiára utalok, és a sort nagyon hosszan lehetne folytatni. Az emberiségnek ki kell találnia, hogyan tud élni az újdonságokkal, és hogyan tud a mellékhatások, a károk, a veszélyek ellen védekezni. A tapasztalat azt mutatja, hogy előbb-utóbb ki is találják."