Túl sok a szálló por az országban | Weborvos

2005 január elseje óta valamennyi uniós tagországnak tartania kellene magát ahhoz, hogy a szállópor-szennyezettség egy évben legfeljebb 35 napon haladhatja meg az egészségügyi határértéket: azaz napi átlagértékben a köbméterenkénti 50 mikrogrammot.

Magyarországon ugyanakkor évente 120-150 napon mérnek egyes állomások ennél magasabb értéket. Napi átlagértékben a köbméterenkénti 50 mikrogrammra vonatkozó előírást egyébként nem csak mi, egyetlen másik uniós tagállam sem tudta teljesíteni. Brüsszel ezért engedett: a tagállamok haladékot kérhetnek a határérték alkalmazására 2011 júniusáig. Ezt tette meg hazánk nyolc másik tagállammal együtt.

A szálló por hazánkban a nagyvárosokat és azok környékét sújtja elsősorban, de Ózdon és Putnokon is gyakran mérnek jelentős légszennyezettséget - mondta Páldy Anna, az Országos Környezet-egészségügyi Intézet megbízott főigazgató-helyettese. A szálló pornak hatvan százaléka közlekedési eredetű. Ilyen anyagot bocsátanak ki a katalizátorral nem rendelkező dízelautók, de ez keletkezik a gumiabroncsok és az aszfalt kopásakor is.

Bizonyos ipari üzemek is szálló port engednek ki. Az építkezéseken azonban az előbbinél nagyobb méretű por keletkezik - hasonlóan nagyobb méretű talajszemcséket kavar fel a szél is -, amelyet ha be is lélegzünk, az megakad a felső légutakon. A PMio méret azért veszélyes, mert ezek a tíz mikrométernél kisebb szemcsék a tüdőbe is eljuthatnak, ahol gyulladást okozhatnak, illetve elősegíthetik a vérrögképződést.

Mint ismeretes, idén október végén lépett életbe Magyarországon az a rendelet, amely a PMio-re vonatkozóan tájékoztatási és riasztási küszöbértéket határoz meg. Tájékoztatást a rendelet akkor ír elő, ha a szálló por mennyisége meghaladja a köbméterenkénti 75 mikrogrammot. A riasztási küszöbérték a 100 mikrogrammnál nagyobb mennyiség. Páldy Anna szerint ez a szabályozás elsősorban a télen keletkező szmoghelyzet kezelését teszi lehetővé.