Túlfizetett diagnosztikai vizsgálatok

Alig 10 ezren jutnak közfinanszírozott PET/CT vizsgálathoz, miközben közel 50 ezer esetben lenne indokolt.

Az indokoltnál sokkal többet fizet az egészségbiztosító az egyik legmodernebb, főként daganatos, szív-, ér- és idegrendszeri betegségek szűrésére használt diagnosztikai vizsgálatért, a PET/CT-ért - állapította meg az Egészségbiztosítási Felügyelet.

Jelenleg négy berendezéssel végezhető PET/CT vizsgálat Magyarországon, ebből hármat finanszíroznak közpénzből. Az Egészségbiztosítási Alap 2009-re 9900 vizsgálatot engedélyezett, ezekért a betegeknek nem kell fizetniük. A négy szolgáltató azonban ennél lényegesen több, évente összesen körülbelül 22 ezer beteget tudna ellátni. Az Egészségbiztosítási Felügyelet (EBF) megállapította, hogy körülbelül 47 ezerre tehető azoknak a száma, akiknek olyan betegségük van, amelynél a jogszabályok alapján indokolt lehetne ez a vizsgálat. Tehát ötször annyian, mint ahányan az idén hozzáférhetnek a lehetőséghez. Igaz, a jelenleg rendelkezésre álló keretszámot ki sem használják maradéktalanul, az orvosok tehát sokszor akkor sem utalják be betegeiket, ha az indokolt volna.

Pedig a PET/CT egy korszerű diagnosztikai eljárás, amelyet főként a daganatos, a szív-, ér- és az idegrendszeri betegségek korai felismerésére, illetőleg a gyógyításra alkalmazott terápiák követésére használnak. Az EBF szerint mind a beutalásra jogosult orvosi szakmák, mind a finanszírozott vizsgálatok körét bővíteni kellene. A hozzáférés egyenlőtlenségére utal szerintük, hogy míg Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében kérik a legtöbb vizsgálatot, addig a lista végén álló nyugat-magyarországi megyékből csak töredéknyi, mindössze 55-60 beteg érkezik évente. A közfinanszírozott vizsgálatok számát pluszforrás nélkül is lehetne bővíteni, ha az egészségbiztosító nem fizetne közpénzből a feltétlenül indokoltnál többet egy-egy vizsgálatért - szögezte le az EBF, amely szerint olcsóbban is beszerezhető volna a szolgáltatás.

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) 2007. december 31-ig vizsgálatonként 250 ezer, 2008-tól pedig 230 ezer forintot fizet a közfinanszírozott betegek után. Pályázata benyújtásakor az egyik szolgáltató, a Pozitron-Diagnosztika 150 ezer forintért vállalta volna a vizsgálatok elvégzését, igaz, évi 4000-es esetszám mellett. Egy másik cég, a PET-CT Központ Kft. az előbbinél jóval magasabb, 285 ezer forintos díjat kért, de azzal az érdekes kitétellel, hogy ha a versenytárs alacsonyabb díjazással is megelégszik, akkor a PET-CT Központ Kft. is beéri annyival. 2006-ra végül mindkét cég ezer-ezer vizsgálatra kapott engedélyt, 250 ezer forintos díjazással. A 150 ezres ajánlattal számolva 600 millió forintért évi 4000 vizsgálatot lehetett volna végeztetni, ami valószínűleg hatékonyabb, mint 500 millióért (250 ezer forintos „darabáron") 2000-et engedélyezni.

A biztosítás-felügyelet felveti azt is, hogy a jelenlegi 230 ezer forintos díjazás csökkentésével a megtakarításból akár több ezerrel lehetne növelni a 2009-ben ellátható 9900-as betegszámot. Az EBF megdöbbentőnek nevezte azt is, hogy a magánbetegek ugyanannyit fizetnek a PET/CT-ért, mint az OEP, ugyanakkor a jóval nagyobb mennyiségben vásárló egészségbiztosító rosszabb minőségű, hosszabb leletezési idejű szolgáltatáshoz jut. Normális piaci viszonyok között a nagyobb tételben vásárló kedvezőbb feltételeket tud kiharcolni - szögezték le.

Az átlagos várakozási időt is indokolatlanul hosszúnak találták: a szakorvosi javaslattételtől a lelet visszajutásáig több mint egy hónap is eltelhet, miközben az idő a daganatos páciensek kezelésénél döntő faktor. Az EBF szerint rövidebb lehetne a várakozás, ha a vizsgálatot nem postán kellene kérni, hanem elektronikus úton. A PET/CT igénybevételéhez központi várólistára kell felkerülni, ám a várólista-bizottságok működési módja és feladatai minimális szinten sem szabályozottak - állapította meg az EBF összegzése.