Türelmetlen orvosok: miért ily hamar?

Igaz ugyan, hogy orvoshiány van, de aggodalomra semmi ok, mert egészségügyi szakember van bőséggel.

Jó lenne egy könnyed poénnal elütni a témát: igaz ugyan, hogy orvoshiány van, de aggodalomra semmi ok, mert egészségügyi szakember van bőséggel. Sajnos ez a tétel csak igaz, de nem vicces, semmi okunk derülni rajta. Mert az orvoshiány egyre nyomasztóbb, s ha nem történik valami változás (csoda) ezen a téren, hamarosan az egészségügy működőképessége kerül veszélybe.

Ráadásul nemcsak az orvosok vannak kevesen, s fogyatkoznak folyamatosan, hanem nővérből, ápolóból, egyéb szakszemélyzetből is növekvő hiány van, az általános munkanélküliség ellenére. Az orvosok elkeseredettek, türelmük fogytán, s kilátásba helyezték, hogy tömegesen mondanak fel, ha év végéig a kormány nem rendezi a bérüket és munkakörülményeiket. A hiányt kiváltó közvetlen ok nem az, hogy kevés orvost képeznek hazánkban, még csak az sem, hogy sokan vándorolnak át a pénzügyi szektorokba, hanem hogy az unió előnyeit váltják az ország hátrányára és kárára, azaz sokszorosan magasabb fizetésért és összehasonlíthatatlanul jobb munkakörülményekért elmennek külföldre.

Megértjük az orvosok elkeseredettségét, ahogy azt is, ha elcsábulnak a nyugati fejvadászok ígéreteitől, s külhonban vállalnak munkát, hiszen a dán vagy belga beteg is ugyanolyan rászoruló embertársunk, mint a magyar, s a gyógyuláshoz nekik is joguk van. (Ráadásul tehetősségük is van hozzá.) Megértünk mi mindent, csak azt nem, hogy miért értek ily hirtelen türelmük végére, hiszen az elmúlt hatvanöt évben semmivel sem bántak jobban velük.

A Magyar Nemzet publicisztikája