Újra terjed az álomkór

Mit teszünk, ha a veszélyes rovar emberi segítséggel kiszabadul Afrikából?

A klímaváltozás újabb veszélyes következménye, hogy az álomkórt terjesztő cecelégy a szavannákról „beköltözött" a nyugat-afrikai nagyvárosokba, az eddiginél is lényegesen nagyobb számú megbetegedéssel fenyegetve a fekete földrészt. Bár tökéletes gyógyszere nincs, időben elkezdett és megfelelő kezeléssel ma már gyógyítható az Afrika-szerte évszázadokon át rettegett betegség, amelynek kórokozóját, a Trypanosoma nevű egysejtű élősködőt a cecelégy (illetve ennek a csoportnak több faja) terjeszti.

A rovar az emlősök, madarak és hüllők vérével táplálkozik, s akárcsak a szúnyog az embert, a csípés közben nyálával bejuttatja a parazitát áldozata szervezetébe. Az egysejtű először a véráramban élősködik, később bejuthat az agy-, illetve a gerincvelő-folyadékba és súlyos károsodást okozhat a központi idegrendszerben.

Ráadásul a gyors (néhány hetes) lefolyású kelet-afrikai változattal szemben a nyugat-afrikai álomkór tünetei (láz, levertség, izom- és ízületi fájdalmak) jóval később jelentkeznek, és a betegség egy-hat évig is elhúzódhat. Ha a beteg nem kap időben megfelelő orvosi kezelést és a trypanosoma behatol az idegrendszerbe, az súlyos következményekkel jár: folytonos aluszékonyságot - ráadásul lidércálmokkal -személyiségváltozást (aligha kedvező irányba), végül pedig halált okoz.

A hosszú lappangási idő különösen veszélyes, hiszen egy-egy rovarcsípésnek az ember általában nem tulajdonít különösebb jelentőséget. Mire a baj bekövetkezik, már el is felejti, mitől betegedhetett meg. Fokozottan igaz ez a Szaharától délre fekvő országokra, ahol az egészségügyi ellátás rendszere közel sem olyan fejlett és átfogó, mint Európában, a felvilágosítás hiányosságairól nem is beszélve.

Az álomkórt okozó Trypanosoma is szerepel azon a tizenkettes listán, amelyet még tavaly a Wildlife Conservation Society nevű nemzetközi természetvédelmi szervezet állított össze a klímaváltozás miatt fokozott veszélyt jelentő kórokozókról. Az ENSZ egészségügyi világszervezete (WHO) nagy erőfeszítéseket tesz az álomkór megfékezésére: egyebek mellett szorgalmazza a cecelegyek terjeszkedése várható irányának kutatását, különösen arra a nem kizárható veszélyre való tekintettel, ha a veszélyes rovar emberi segítséggel kiszabadulna Afrikából Amerika vagy Ázsia trópusi vidékei felé.