Újraírni az élet szabályait

Az élet alapjaiba avatkoznak be a biológusok, amikor a DNS-ben tárolt információ átírásával kísérleteznek.

A szintetikus biológia művelői, így a Szegedi Biológiai Központ kutatói is, már jó ideje képesek mesterségesen előállított kémiai betűkkel beleírni egy élő sejt DNS-ébe, módosítva ezzel a sejt működését. Ennek köszönhető, hogy ma már genetikailag módosított kólibaktériumok termelik az inzulint, és halottak agyalapi mirigyei helyett baktériumokból nyerik az emberi növekedési hormont. A biológusok ma már tucatjával képesek gének átültetésére, a génekben kódolt tulajdonságok teljes átírására is.

Nemrégiben a Harvard egyik ifjú kutatója, Farren Isaacs a New Scientistnek nyilatkozva bejelentette, hogy közel jár ahhoz, hogy a kólibaktériumot vegyi üzemmé alakítsa, amellyel teljesen új, eddig talán nem is létező fehérjéket lehet termelni. Isaacnek sikerült a kólibaktérium DNS-ében megváltoztatnia, egy másikkal felcserélnie a stop jelet, amely a sejtekben a fehérje-előállító folyamat végét jelzi. Most a kicserélt kódok kihasználatlanul arra várnak, hogy valamilyen új aminosavat állítsanak elő.

Eközben Cambridge-ben létrehozták a módosított riboszómát, így általa új kémiai anyagokat és új kémiai kötéseket hozhatnak létre. Jay Keasling, a Berkeley-i Egyetem munkatársa például 12 mesterséges génnel "felturbózott" élesztőgombasejtekkel állítja elő az artemisin előfutárát, ami a leküzdhetetlennek tűnő rezisztens maláriatörzsek ellen is hatásos. Az artemisint egy kínai ürömféléből nyerik, de túl drágán ahhoz, hogy a maláriások hozzájussanak. Keasling június elején Londonban bejelentette, „ha a munka a tervek szerint halad, akkor két-három éven belül egy ötvenezer literes reaktor elég lesz ahhoz, hogy az egész világot ellássuk a gyógyszerrel".