USA: Fizetnek a gazdagok

A pénzügyi nehézségekbe sodródott emberek fele az orvosi és kórházi költségek emelkedése miatt adósodott el.

Barack Obama kommunista diktátorként tűnt fel az utóbbi hetekben azokon a transzparenseken, amelyeket az egészségügyi reformot ellenzők tartottak kezükben a törvénycsomag elleni tüntetéseken. Az amerikai társadalomban ugyanis nagy hagyománya van annak, hogy az egyén ne az államra, hanem önmagára támaszkodjon. Bírálói szerint az egészségügyi reform éppen az állam túlzott beavatkozásával jár.

Más fejlett országokhoz hasonlóan az Egyesült Államokban nincs egyetemes betegbiztosítás. Az amerikai statisztikai hivatal szerint 300 millió emberből 46,3 milliónak nem volt biztosítása 2008-ban. A biztosítottak száma az utóbbi években drasztikus mértékben csökkent, a pénzügyi nehézségekbe sodródott emberek fele az orvosi és kórházi költségek emelkedése miatt adósodott el.

Barack Obama egészségügyi reformtörvénye ugyan nem helyez kilátásba mindenkire kiterjedő betegbiztosítást, de azt 32 millió, jelenleg nem biztosított amerikaira terjeszti ki, így a lakosság 95 százaléka biztosított lesz. A reformtörvény egyik központi eleme, hogy a korábbi gyakorlattal ellentétben a biztosítók nem tagadhatják meg szolgáltatásaikat a betegektől bizonyos egészségügyi előfeltételek esetén.

2014-től szinte mindenki számára kötelező lesz a biztosítás, s aki 2016-ig nem köt biztosítást, annak levonják fizetése 2,5 százalékát. Azokon a szegényeken, akik nem képesek fizetni a biztosítási díjakat, az állam fog segíteni. A nagy-és közepes méretű vállalatokat kötelezni fogják, hogy nyújtsanak biztosítást alkalmazottaiknak, máskülönben pénzbüntetést kell fizetniük. A kisvállalatok az adóterhek könnyítésére számíthatnak, hogy alkalmazottaiknak biztosítást tudjanak adni.

A több mint 200 ezer dollárt kereső amerikaiaknak ezentúl 1,45 helyett fizetésük 2,35 százalékát fordítja az állam a 65 év felettieknek szövetségi támogatást nyújtó Medicare-programra. Az alacsony jövedelmű családoknak szóló egészségügyi Medicaid-program pedig kiterjed például olyan házastársakra, akiknek nincs gyerekük.

Ára lesz a biztosítás kiterjesztésének
Az egészségügyi reform nyomán a biztosítással rendelkező amerikaiak aránya várhatóan nőni fog, csak éppen nagyon nehéz megjósolni, hogy mennyivel - mondja a Népszabadságnak a South Bend-ben dolgozó dr. Szabó Szabolcs. Eddig betegei mintegy 20-30 százalékának nem volt semmilyen biztosítása. A SOTE-n végzett magyar kardiológus ilyen nagyságrendű páciens ellátása után nem kapott a biztosítóktól semmilyen orvosi honoráriumot. Szabó doktor partner az Indiana államban fekvő, több mint százezer lakosú város egyik kardiológiai praxisában. A hat szívspecialista tulajdonában álló vállalkozás még tizenöt embert foglalkoztat. Hetente körülbelül háromszáz beteget kezelnek a rendelési időben. Kórházakkal is szerződésben állnak, kijárnak az ott kezelt páciensekhez, a többi között szívkatéterezéseket végeznek, függetlenül attól, hogy az illetőnek van-e biztosítása.

Az USA orvosi kamarájának megfelelő American Medical Association fenntartásokkal, de támogatja Barack Obama elnök reformját. Az orvosok nagy része ugyan aggódó várakozással tekint a változások elébe, de Szabó doktor - az amerikai orvosok nagy részéhez hasonlóan - egyetért a reform fő célkitűzésével. Azzal, hogy minél több amerikai jusson egészségügyi biztosításhoz. A reform egyik „mellékvágánya" az egészségügyi költségek jelentős lefaragása. Az Obama-adminisztráció elsősorban azokat a honoráriumokat fogja vissza, amelyeket a rászoruló nyugdíjasoknak (Medicare) és a legalacsonyabb jövedelműeknek fenntartott (Medicaid) szövetségi kormányzati programokból folyósítanak. A negyvennégy éves kardiológus hozzátette: az Egyesült Államokban a magáncsődök egyik leggyakoribb oka, hogy sok amerikai ugyan rendelkezik valamilyen alapszintű biztosítással, de ez súlyos betegség esetén nem fedezi a fellépő költségeket.