Útvesztőben szédelgő fejlesztések

A végső szót kimondó bizottság hét tagjából csak egy-egy képviseli a kórházakat, illetve az önkormányzatokat.

Nemcsak az áfaemelés és a forint gyengülése, hanem a pályázók számának bővülése miatt is kevesebb fejlesztési pénzhez jutnak azok a gyógyintézmények, amelyek a kórházfejlesztést célzó felhívás 2007-es kihirdetésekor esélyesnek érezték magukat.

Kezdetben arról volt szó, hogy az uniós forrásokból megvalósuló gigászi projekt összesen 75 milliárd forintján - Közép-Magyarország kivételével - régiónként egy-egy súlyponti kórház osztozhat, és első körben nem pályázhatnak az egyetemek. Később azonban őket is bevették a körbe, így a pénz többfelé oszlott, az összeget azonban a kormány arányosan nem emelte meg. „Azzal, hogy két régióból kórházat és egyetemet is nyertesnek nyilvánított a kormány, igazságtalanul megkülönböztette a régiókat" - mondta Csiba Gábor, a miskolci székhelyű Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kórház főigazgatója.

Szerinte az általa vezetett intézmény kétszer is kénytelen volt igazodni a helyzet változásához, mert tartaniuk kellett magukat a fejlesztések 280 ezer forintban maximált négyzetméterárához. Amikor kiderült, hogy fejenként már csak kevesebb pénzhez juthatnak, lejjebb kellett adni igényeiket, hogy beleférjenek a keretbe.

Másodszor tavaly kellett „alátervezniük" pályázatukat, amikor a kormány ötszázalékos áfaemelést hajtott végre. Sokat rontott az eredeti elképzeléseken az is, hogy a forint árfolyama folyamatosan romlott az euróhoz képest.

Csiba Gábor kifogásolta a pályázatok elbírálásának rendjét is, mert -mint mondta - egyrészt több bürokratikus bizottságon „megy keresztül" az anyag, ami jelentős időveszteséget okozott. A legfurcsábbnak mégis azt tartja a főigazgató, hogy a végső szót kimondó bizottság hét tagjából csak egy-egy képviseli a kórházakat, illetve az önkormányzatokat, a többi tagot a Strukturális Alapok Programiroda adja. Ilyen felállásban pedig - szerinte - nem kétséges, hogy vajon milyen döntések születnek.