Válságadót fizetnének a gyógyszergyártók

Körülbelül 25 milliárd forintos válságadó megfizetését is vállalnák a gyógyszergyártók.

Körülbelül 25 milliárd forintos válságadó megfizetését is vállalnák a gyógyszergyártók, ha ezt az összeget az orvosok és az ápolók bérrendezésére fordítja a kormány. Megértjük az ország jelenlegi gazdasági helyzetét és az államadósság csökkentésének szükségességét, de az ország hosszú távú érdekeit is szem előtt tartva kizárólag olyan megoldást tudunk elfogadni, amely figyelembe veszi a hazai versenyképességet javító és ezáltal GDP-növekedést elérni kívánó célkitűzéseket is - áll a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének (Magyosz) állásfoglalásában.

- Korábban számos javaslatot tettünk le a kormány asztalára, most újabbakkal nem éltünk, csupán reflektáltunk a döntéshozók elképzeléseire - fogalmazott Szolyák Tamás, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének elnöke. Ezek közül az egyik legfontosabb az eredményalapú finanszírozásra való áttérés - legalább a nagy értékű készítményeknél -, ami azt jelenti, hogy az egészségbiztosító csak azt a gyógyszeres terápiát támogatja, amely hozza a klinikai kísérletekben kimutatott eredményeket. Egy másik fontos javaslat volt a szabadalmi védettséggel nem rendelkező, olcsóbb, de azonos hatóanyagot tartalmazó generikus gyógyszerek térnyerésének biztosítása, illetve az árverseny fokozása.

 A patikusok is éltek javaslattal, többek között azzal, hogy a kormány nyújtson kompenzációt a kieső árrés miatt. Hávelné Szatmári Katalin, a Magyar Gyógyszertár-tulajdonos Gyógyszerészek Szövetségének elnöke elmondta: a kormány is elismeri, hogy kritikusan alacsony a kiskereskedelmi árrés, akkor pedig érthetetlen, miért ront tovább a helyzeten. A forráskivonás szerinte áttételesen mindenkire - a betegekre -is kihat. Kifogásolta, hogy a javaslattételre mindössze két munkanap állt rendelkezésre, ennyi idő alatt ugyanis nem lehet számításokat végezni, testületi döntéseket hozni. Leszögezte: visszafordíthatatlan következményekkel járhat egy ilyen mértékű elvonás, ezért elvárható volna az egészségügyi döntéshozóktól, hogy ne hajtsák végre szolgalelkűen a pénzügyi vezetők ötleteit, hanem küzdjenek a meggyőzésükért, az ágazat jobb helyzetéért.

Bogsch Erik, a Magyar Gyógyszergyártók Szövetségének elnöke, a Richter Gedeon Zrt. vezérigazgatója az Este című tévéműsorban elmondta, ahhoz, hogy az Új Széchenyi Tervben gazdasági növekedés legyen, ahhoz kellenek olyan ágazatok, ahol komoly a szellemi hozzáadott érték, beruházással, kutatás-fejlesztéssel. Hangsúlyozta, a legtöbbet a gyógyszeripar költ a kutatásra és fejlesztésre, ők évente mintegy 60 milliárdot. A magyarországi gyártók a profitjuk teljes egészét visszafordítják a magyar gazdaságba. 14 ezer főt foglalkoztatnak, közvetve pedig pluszban ennek a több mint kétszeresét. Bogsch Erik közölte, a gyógyszerkasszához eddig is 50 milliárddal járultak hozzá, bármelyik ágazatnál többel. A gyógyszergyártók extra adója 12 százalékról 18-ra emelkedne. Eddig fizettek 30 milliárdot, és most további 15 milliárdot fizetnének be.

Bogsch Erik azt is elmondta, jelenleg az egészségügy legnagyobb problémája az orvosok és a szakápolók bérezése, ezért a befizetett pénzből a minimum az lenne, hogy 25 milliárdot kapjanak, ezzel a legnagyobb gondokat lehetne orvosolni, hivatkozott a szakállamtitkárra. Bogsch Erik úgy véli, ezzel az orvos-elvándorlást is lehetne enyhíteni.

A Richter profitjának 12 százaléka származik Magyarországról, közel 90 százalék az exporttevékenységből, ezt visszaforgatják, tavaly például 30 milliárd forintot költöttek kutatás-fejlesztésre, a legtöbbet a régióban, beruházásra pedig több mint 20 milliárd forintot. Felvetésre, miszerint az adózott nyereségük után 42,9 milliárd forintot tudtak eredménytartalékba rakni, tehát az egész 25 milliárdot ki tudná fizetni a Richter, a vezérigazgató azt mondta, ez igenis nagy összeg, részvényeseik felé pedig felelősséggel tartoznak a profitot és a fejlesztést illetően.