Válságban több a szenvedélybeteg | Weborvos

A válság okozta stressz hatására növekszik azok száma, akik alkoholhoz, kábítószerhez és egyéb pótszerekhez nyúlnak.

Az utóbbi hónapokban megugrott a szenvedélybetegek száma egyes egészségügyi intézményekben. Folyamatosan nő az alkohol-, a szerencsejáték- és egyéb szenvedélybetegek száma, ráadásul egyre rosszabb állapotban jelentkeznek be az egészségügyi intézményekbe a segítséget kérők - közölte Kovács Csaba, a Félúton Alapítvány ügyvezetője. A függőségben szenvedő betegek gondozására specializálódott intézmény vezetője szerint a változás oka, hogy a gazdasági válság hatásaira nincsen felkészülve a szociális szektor. Az állam pedig - mint mondta - nem biztosítja polgárainak a lehetőséget, hogy feltartóztassák őket az utolsó vonalon, ahol az „embert még emberként tudják kezelni". Egy határt átlépve ugyanis már gyakran lemondanak arról, hogy meggyógyítsák a bajbajutottakat.

A Félúton Alapítvány munkatársának tapasztalatai alátámasztják azt az előrejelzést, amelyet a World Health Organization még az év elején hozott nyilvánosságra. A szervezet szerint a gazdasági válság okozta stressz hatására növekedni fog azok száma, akik alkoholhoz, kábítószerhez és egyéb pótszerekhez nyúlnak. Egyelőre azonban központi adatok még nincsenek arról, hogy hazánkban általánosságban is érvényesülne ez a trend. A recesszió, a megugró munkanélküliség és a fokozódó hitelterhek miatt azonban Grezsa Ferenc szerint bizonyos magatartási formák növekedése már nálunk is mérhető.

A Károli Gáspár Református Egyetem Pszichológiai Intézetének vezetője szerint az agresszió, a szorongás és a lehangoltság elterjedését már most regisztrálták. Ahogy nehezülnek a körülmények, a negatív hatások a családok életében is jelentkezni fognak. Ez pedig - hangsúlyozta a pszichiáter - egyértelműen kedvez a deviáns viselkedési formák elterjedésének.

Magyarország helyzete ugyanakkor rendkívül összetett - mondta Paksi Borbála, a Budapesti Corvinus Egyetem Magatartástudományi és Kommunikációelméleti Intézetének adjunktusa. Mint kifejtette, Dürkheim óta - aki az öngyilkosságok számának alakulásán keresztül először vizsgálta a gazdaság és a társadalom ilyen jellegű összefüggéseit - általános tétel, hogy a gazdasági válság „törvény nélküli állapotában" nő a devianciák mértéke. Ugyanakkor - tette hozzá - nem szabad elfelejteni, hogy itthon ez a krízis egybeesik egy politikai válsággal. Ez pedig egyes elméletek szerint éppen ellenkezőleg hat. Az a tény, hogy mindenki a politikával foglalkozik, integrálja a társadalmat. Paksi szerint ezt támasztja alá az is, hogy az ötvenes években, hasonló politikai feszültségek közepette, az öngyilkosságok száma nálunk azóta sem tapasztalt alacsony szintre süllyedt. A szakember szerint egyelőre még korai lenne megállapítani, hogy Magyarországon melyik tendencia érvényesül jobban.