Válságstábok alakulnak a kórházakban | Weborvos

Válságintézkedések meghozatalát tervezik több kórházban az intézményvezetők a finanszírozás miatt.

Az áprilistól érvényes új finanszírozási rendszerben a korábbinál jóval kisebb összeghez jutnak az egészségügyi szolgáltatók. Emiatt további megszorításokra kényszerülnek. Havi 200-250 millió forint a vesztesége a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórháznak. Már elkészült a lehetséges belső megszorítások listája, ennyi pénzt azonban ezekkel sem lehet megtakarítani - mondta Csiba Gábor főigazgató. Szóba került a nyugdíjas dolgozók elbocsátása, ám bizonyos területeken, például a radiológián ez sem járható út, ott ugyanis az orvosok 60 százaléka nyugdíjasként dolgozik. Ha őket elküldenék, be kellene zárni az osztályt is.

Csiba Gábor elmondta: megpróbálnak egyesekkel - például a szakrendelői asszisztensekkel és a logopédusokkal - megegyezni arról, hogy 8 helyett csak 6 órában dolgozzanak. A sebészeti osztályokon a műtőasztalok számának csökkentését végezték el úgy, hogy heti egy alkalommal egy műtőasztalt mindenhol „pihentetni" kell. Szintén a betegforgalmat csökkenti, hogy szakmánként az eddiginél is szigorúbban korlátoznák az ellátható betegek számát. Ez azonban a várólisták növekedéséhez vezet - ismerte el a főigazgató, aki megemlítette, hogy további megszorításokat rendelnek el a gyógyszerbeszerzéseknél, s elhalasztanák minden beruházást, többek között az informatikai rendszer korszerűsítését, a tetőszigetelést és a gép-, műszerbeszerzést. Ezen túl minden - például a mosást és a takarítást végző - vállalkozó szerződését felülvizsgálják, s árcsökkentést kérnek, egyébként felbontják a megállapodást. Csiba Gábor sajnálatának adott hangot, hogy az intézmények nem képesek együtt kiállni érdekeik érvényesítése, a pluszforrások bevonása érdekében.

Rácz Jenő, a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház főigazgatója, volt szocialista egészségügyi miniszter úgy fogalmazott: megtakarítási csomagot állítottak össze, amelyben több lehetőséget is számba vettek a költségek csökkentésére. Szerepel ezek között például az eszközbeszerzések leállítása. Ezen túl bizonyos költséges beavatkozásoknál - például az ortopédia területén - nem alkalmaznák az eddig használt korszerű ellátási típusokat, hanem visszatérnének a korábbi gyakorlathoz. A nem sürgős beavatkozásoknál korlátoznák a területen kívüli betegek ellátását is. Fenntartják a korábban elrendelt létszámfelvételi stopot, ami azt jelenti, hogy a távozók helyére - ha lehetséges - nem vesznek fel új munkaerőt, igaz, ez a meglévő gárdának többletmunkát jelent - tette hozzá Rácz Jenő. A juttatások egy részét már most is kafetéria-rendszerben - azaz üdülési csekk vagy étkezési utalvány formájában - kapják a dolgozók, végső esetben az is elképzelhető, hogy ezekből is vissza kell venni.

A dunaújvárosi Szent Pantaleon Kórház vezetése válságstábot hívott össze, hogy megvizsgálják, lehet-e még újabb intézkedéseket bevezetni a kiadások csökkentésére. A növekvő eladósodást a menedzsment szerint nem lehet megállítani, pedig a beszállítók egyre többször követelik a meredeken növekvő tartozások kiegyenlítését.

Stubnya Gusztáv, az ország legnagyobb egészségügyi intézménye, a Semmelweis Egyetem stratégia főigazgatója úgy fogalmazott: éves szinten a korábbinál több milliárd forinttal kevesebb pénzt kapnak finanszírozásként. Elbocsátásokkal már nem tudnak költséget csökkenteni, jelenleg ugyanis a működéshez szükséges minimális létszámot foglalkoztatják. Megszorításként minden beruházást felülvizsgálnak, s várhatóan korlátozzák majd a területen kívüli betegek ellátását is. Újragondolják továbbá az egyetem szerepét az ügyeleti rendszerben. Ha ez így megy tovább, akkor az intézmény néhány hónapon belül finanszírozhatatlanná válik - szögezte le Stubnya Gusztáv.

Nem tervez viszont különösebb megszorításokat a pásztói Margit Kórház. Mint azt Boczek Tibor főigazgató elmondta: átcsoportosításokkal, átszervezésekkel próbálják átvészelni ezt az időszakot. A súlyos megszorító intézkedéseket már korábban meghozták, a sorozatos elvonások miatt ugyanis akkor csőd közeibe kerültek, mára azonban sikerült stabilizálni a gazdálkodásukat - szögezte le.

Varga Ferenc, a siófoki kórház főigazgatója, a Magyar Kórházszövetség elnöke közölte, ha nem lesz jelentősebb emelkedés az áprilisi finanszírozáshoz képest, akkor könnyen lehet, hogy év végére adósságot halmoz fel az intézmény, amire eddig még nem volt példa. Ez esetben újabb megszorító intézkedésekre lehet szükség, elképzelhető például, hogy a dolgozóknak kifizetett jutalmakat vagy egyéb béren kívüli juttatásokat meg kell vonni. Arra a kérdésre, hogy fontolgatják-e a kormánnyal szembeni radikálisabb fellépés lehetőségét, úgy felelt: erről egyelőre még nem esett szó. Várják, hogy miként alakul a májusi, illetve a júniusi finanszírozásuk, s az Egészségügyi Minisztérium képviselőivel közösen elemzik majd a helyzetet. Ha azonban a számok nem változnak, akkor a kormánynak is be kell látnia az azonnali forrásbevonás szükségességét - tette hozzá.

Varga Imre, a szakrendelőket képviselő Medicina 2000 elnevezésű szervezet vezetője elmondta: a szakrendelők esetében is rendkívüli bevételkiesést hoz az áprilisi finanszírozás. Az intézményvezetők a kórházakhoz hasonló intézkedéseken gondolkodnak. Ezért június 29-re rendkívüli közgyűlést hívnak össze a további teendők meghozatala érdekében.