Változó járulékmértékek

A tervek szerint tovább növekedne a nyugdíj-, csökkene viszont az egészségbiztosítási járulék.

Törvényi passzussá növi ki magát az a szabályozás, miszerint a biztosítás időtartamaként a jövedelem kifizetésének napját kell figyelembe venni, ha a jövedelem juttatására egy másik foglalkoztatónál fennálló jogviszonyra tekintettel kerül sor. A javaslatok között szerepel az is , hogy a jogalap nélkül igénybe vett pénztári szolgáltatás az összevont adóalapba tartozó egyéb jövedelemként adóköteles, amely után a 11 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség áll fenn.

Összevonnák a munkaadói járulékot, a szakképzési és rehabilitációs hozzájárulást, valamint az innovációs járulékot, helyükbe a munkavállaló bruttó munkabérére vonatkozó 5,5 százalékos munkaadói járulék lép.

A terv szerint a foglalkoztató által fizetett nyugdíjbiztosítási járulék a jelenlegi 21-ről 24 százalékra nőne, míg az egészségbiztosítási járulék 8-ról 5 százalékra csökkenne. Változna a biztosítottak által fizetett összeg nagysága is. A nyugdíjjárulék mértéke a mostani 8,5-ről 9,5 százalékra emelkedne, az egészségbiztosítási járulék ugyanakkor 7-ről 6 százalékra mérséklődne.

Ami a magánnyugdíjpénztári befizetéseket illeti: a magánnyugdíj-pénztári tag tagdíja maradna a jelenlegi 8 százalék, míg a magánnyugdíj-pénztári tag nyugdíjjáruléka 0,5-ről 1,5 százalékra emelkedne.