Van olyan génszerkesztés, ami hasznos

El kell ismerni ennek az eljárásnak az előnyeit, lehetőség szerint ki is kell azokat aknázni.

A Magyar Tudományos Akadémia elnöksége támogatja a génszerkesztés kutatását és fejlesztését – mondta el Fehér Attila, a MTA doktora, a Szegedi Egyetem növénybiológiai tanszékének vezetője az Infórádióban.

A genetikailag módosított szervezetetekkel (GMO) szemben manapság jelentős az ellenérzés a közvéleményben – mondta az MTA doktora, hozzátéve, hogy az utóbbi években megjelent új módszer, a genomszerkesztés sok tekintetben megkerüli a génmódosítás okozta problémákat. Fehér Attila azt is hozzáfűzte, hogy a közvélemény hajlamos összemosni a két technológiát – olvasható az infordio.hu portálján.

A génszerkesztés is használható génmódosításra, azonban lehetőséget ad idegen DNS beépítése nélküli génszerkesztésre is. Ekkor a fogadó szervezet genomszerkezetét, frekvenciáját egy fehérjével módosítjuk. Ennek köszönhetően egyrészt biztonságos az eljárás, mert nem kerül idegen gén a genomba, másrészt mivel irányítani lehet, hogy a fehérje hol változtasson a genomban, sokkal precízebb. Ezért is nevezik precíziós genommódosításnak."

A Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalása szerint el kell ismerni ennek az eljárásnak az előnyeit, lehetőség szerint ki is kell azokat aknázni – mondta a Szegedi Egyetem növénybiológiai tanszékének vezetője, hozzátéve, hogy szükség van azonban további alapkutatásokra és az oktatásba való bevonásra is.

További részletek a weboldalon.