Varga Zoltán menthetetlen volt?

Belső vizsgálattal próbálja tisztázni az OMSZ, mi történt pontosan a riasztáskor.

A történtekről eltér a pályán tartózkodó barátok, illetve az OMSZ szóvivőjének nyilatkozata - írja a Népszabadság. A mentők nyolc perccel nem tudnak elszámolni, amennyiben a pályán lévők jól mérték az időt, és valóban 23-25 perc alatt érkezett meg a rohamkocsi.

Varga Zoltán barátja, Harsányi János szerint háromszor is telefonáltak, a mentősök viszont azt mondják, elnavigálták őket.

- Nagy valószínűséggel akkor sem lehetett volna segíteni Varga Zoltánon, ha korábban érkezik a mentő - mondta Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem Kardiológiai Központjának igazgatója. Hozzátette: az egykori olimpiai bajnok labdarúgónak koleszterin-lerakódás miatt hosszú évek óta súlyos koszorúér-betegsége volt.

Merkely Béla egyetlen olyan, futballpályán történő szívleállásra emlékszik, amely után sikerült a sportolót életben tartani: akkor a helyszínen kéznél volt egy defibrillátor. Ám ez az eszköz sem mindenható: ha a hirtelen szívhalál azért következik be, mert az izom már olyannyira legyengült, hogy képtelen pumpálni, akkor nem lehet a beteg életét megmenteni.

Szintén a mentőknél zajló belső vizsgálatról ír a Magyar Nemzet. A lap információi szerint a mentő megérkeztéig sporttársai elsősegélyben részesítették, de életét nem sikerült megmenteni. A meccs résztvevői közül többen is azt állítják, a szakszerű segítségre 23-25 percet vártak, ráadásul a mentő előbb egy több kilométerrel távolabbi helyszínre ment.

Somfai Zoltán, az olimpiai bajnok és Európa-bajnoki bronzérmes focista sporttársa elmondta: a második félidő kezdetekor Varga Zoltán a kispadon maradt, néhány perccel később kapkodni kezdte a levegőt, összeesett, arca elszürkült, egyikük azonnal masszírozni kezdte a szívét.

Rónai Árpád, libanoni magyar nagykövet, régi sporttársuk riasztotta a mentőket. Elmondta, Vargának korábban volt már infarktusa, és most is ez lehet a baj, majd megadta a címet: Zugló, a Kövér Lajos utcai sportpálya. Néhány perccel később kiderítette a házszámot, újra telefonált. A sportolók közül valaki a Róna utcára szaladt, Somfai és Rónai az Egressy úton strázsált.

Több perc elteltével, a negyedik telefonhíváskor derült ki, hogy a rohamkocsi már megérkezett, de nem oda, ahová várták, hanem a Csömöri és a Vezér út sarkánál lévő sportpályához. Kiabálás következett, hogy rossz pályához ment az autó, keresse meg az Egressy utat, onnan irányítják. Jó néhány perc múlva villogóval, szirénával megérkezett a mentő. A szakemberek folytatták a szívmasszázst, fél órán át küzdöttek még Varga Zoltán életéért, de hiába.

Somfai hozzáfűzte: a telefon adatai szerint 23-25 perc telt el az első riasztás és a mentő megérkezése között, s később nem használtak defibrillátort.

Győrfi Pál az Országos Mentőszolgálat kommunikációs és PR-igazgatója elmondta: még elemzik az időadatokat, útvonalat. A rohammentőben volt defibrillátor, de ebben az esetben nem kellett alkalmazni. Tájékoztatása szerint hirtelen szívmegálláskor 4-5 percen belül el kell kezdeni a szakszerű újraélesztést. A mentők átlagosan 10-15 perc alatt érnek a helyszínre, a beteg élete ilyenkor a laikus elsősegélynyújtók beavatkozásának minőségén múlik.

A szolgálatnál még tart a vizsgálat, de az már kiderült, hogy ez esetben is tíz percnél több idő telt el a mentő megérkeztéig.