Variációk egészségpénztárra | Weborvos

A szocialisták másként gondolták, a közbeszédbe a párducmintás és a tehénfoltos elnevezés került, utalva a két ellentétes fölfogásra.

Több mint egy éve folyik vita az egészségbiztosításról. Az első reformlépéseket még Molnár Lajos, a liberálisok első egészségügyi minisztere tette 2006-ban. Megalkotta a többi közt a kamarai és a gyógyszer-gazdaságossági törvényt. Tavaly januárban indult a reformfolyamat legdrasztikusabb lépése, a biztosítási rendszer átalakítása - tekinti át a Magyar Hírlap.

Molnár óriási szakmai ellenállásba ütközött, a nemzetközi szakmai vitanapon még az Egészségügyi Világszervezet jeles képviselői is élesen bírálták a tervét. Ekkor kezdődött a népszerűségüket féltő szocialisták és az üzleti szellemet képviselő liberálisok közötti huzavona. Az egészségbiztosítás átalakításának számos kérdése vitát váltott ki a kormánypártok között. Négy kérdés különösen fontos, mert ezek alapvetően befolyásolják az emberek ellátásának színvonalát, körülményeit, feltételeit. Alapvetésként a liberálisok kijelentették: az új modell a biztosítási ügyfelekért folyó versenyről szól. Az első nagyobb vita az ügyfélszerzés módszeréről alakult ki. A szocialisták tavalyi javaslata szerint területi alapon is szerezhetnének ügyfeleket maguknak a pénztárak, de a biztosítási területek elrendezésében és nagyságában már nem értett egyet a két párt. A liberálisok a háziorvosi körzetekhez kötötték a területeket, úgy, hogy egymás mellett lévőket nem szerezhetnek meg a befektetők.

A szocialisták másként gondolták, a közbeszédbe a párducmintás és a tehénfoltos elnevezés került, utalva a két ellentétes fölfogásra. Végül az SZDSZ engedett, és a kompromisszum jegyében már huszonkét pénztárról beszéltek, ebből négy a fővárosban és Pest megyében, tizennyolc pedig a megyékben jött volna létre. Ez az elképzelés került be a törvény szövegébe is.

Viták folytak egy másik kulcskérdésben, nonprofit vagy profitorientált módon működjenek-e a pénztárak. A haszonszerző üzleti szemlélet mindvégig megmaradt, mert ebben a kérdésben az SZDSZ nem engedett lazítást. A harmadik fontos elem a pénztárak tulajdonviszonyai. Az SZDSZ százszázalékos magántulajdont hirdetett a pénztárakban, azaz teljes mértékben üzleti alapra kívánta helyezni az egészségbiztosítást.

Ennek az elképzelésnek végül Gyurcsány Ferenc kormányfő állta útját az ő javaslatára került a törvénybe a 49 százalékos magán- és 51 százalékos állami tulajdonrészű elosztás. Végül éles ellentét mutatkozott az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (vagy a jogutód szervezet) további sorsát illetően. Gyurcsány Ferenc április 30-ával fölmentette tisztségéből Horváth Ágnes egészségügyi minisztert, és a koalíció is megrendült. A szocialisták már másféle, új egészségbiztosítási törvényben gondolkodnak- idézte fel a lap.