Várólistáktól várt túlélőpróba | Weborvos

Fölméri az egészségügyi kormányzat a szakrendelők pénzügyi helyzetét is.

Ezt az érintettek nevében az ágazatvezetéssel tárgyaló egyik szakmai szervezet, a Medicina 2000 kérte, miután a tárca már szembesült a kórházak, valamint a hozzájuk tartozó rendelők gazdálkodását tükröző adatokkal. Az önállóan működő szakrendelők fölmérésének időpontját még nem jelölték ki, de a tervek szerint ezeknek a szolgáltatóknak a gazdálkodását is folyamatosan figyelemmel kísérik majd.

Pásztélyi Zsolt, a Medicina 2000 elnökjelöltje szerint egyelőre nem tudni, melyik szakrendelőt és hogyan lehet majd bevonni a fölmérésbe. Mint mondta: a széles szakmai spektrumú járóbeteg-ellátók mellett olyanok is vannak, amelyeknek a munkája csupán egy-két szakmára korlátozódik.

Az önálló rendelők számát sem lehet pontosan meghatározni, Pásztélyi doktor szerint a körülbelül húsz fővárosin kívül nagyjából legalább kétszer ennyi működik másutt. Az összes önálló szakrendelő 22 százalékot „hasít ki" a közkassza járóbeteg-szakellátásra fordítható százmilliárd forintjából, és ugyanúgy sújtja őket a gyógyító munka pénzügyi korlátozása – az úgynevezett teljesítményvolumen-korlát –, mint a kórházakat, vagyis a többletgyógyítást nekik sem fizeti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP). Ennek ellenére – véli Pásztélyi Zsolt – a szakrendelők gazdálkodása stabilabb, mert az ellátás csökkentése, a várólisták növelése vagy a dolgozók leépítése révén szerintük nagyobb a mozgásterük a takarékoskodásban, ha szorít a cipő.

A kórházak adósságai sem mindig összevethetők – hívta fel a figyelmet a szakember –, hiszen „egy kis kórházat még az arányaiban akár elenyésző tartozás is jobban megterhelhet, mint a sok millió forintos adósság egy nagy intézményt". A szövetség ezért azt javasolta, hogy az adósság elemzésekor az egyhavi OEP-bevételhez viszonyítsák az összes tartozást.

Az ömlesztett felmérés Pásztélyi szerint arra viszont jó, hogy megmutassa, milyen pénzügyi irányt vesz a betegellátás.