Városi kórházak: megszűnés, átalakulás, költözés

A városi kórházak és rendelőintézetek központosításáról hivatalos egyeztetést nem kezdődött el.

Húsz év „húzd meg, ereszd meg" után már csak mintegy százat kell aludni, hogy kiderüljön, mely kórházak váltanak funkciót, s melyekben szűnnek vagy éppen erősödnek meg. Somogy kórházai sem lesznek kivételek: költözhet szülészet-nőgyógyászat, vándorolhat mozgásszervi rehabilitáció. Az egészségügyi szolgáltatók szakmai minimumfeltétel-rendszere, amit két hónapos határidővel véleményezhetnek a kórházak februárra készül el. Eközben az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) meghatározza a területi ellátási kötelezettségeket, s végül áprilisban minden intézménnyel újraszerződik az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP). Májustól tehát minden átalakul írja Komplett kórházi osztályok betegúton az államosítás után című cikkében a Somogyi Hírlap. 

Ebbe a betáblázott időszakba a szakmai-szaktárcai egyeztetésen túl aligha fér bele a társadalmi párbeszéd, helyi döntéshozók, polgármesterek, szakpolitikusok vitája, vagy ad absurdum a lakosság véleményalkotása. Pedig nekik is lesz véleményük minden bizonnyal, hisz az már biztosnak látszik, hogy egyes ellátásokért a megszokotthoz képest bizony jóval messzebb kell majd utazni, de a betegút végén jobb feltételek – elegendő szakember és finanszírozás, magas színvonalú műszerezettség és rutin – várja az ellátásra várót. Ez lehet az idea, a Semmelweis Terv alapvetése, s egyúttal ez volt minden csírájában elholt reformé, mely a status quo-t védő szakmán, az ingyenegészségügy délibábját mutató politikán vérzett el. A jelenlegi döntéshozás szilárd politikai elhatározásának végigvitelét ezúttal erősen valószínűsíti a nemzetközi szervezetek által megkövetelt fiskális fegyelem és megtakarítási kényszer.

A Somogyi Hírlap úgy értesült: Cserháti Péter helyettes államtitkár a tervek szerint még ezen a héten tárgyal a konkrétumokról, a régió több kórházával és fenntartójával. Azokkal, melyeket a funkcióváltás érinthet. Országosan egyébként 15-20 megszűnő kiskórházról írnak a hírforrások, s csak néhány esetleg megszűnőről. A megyei és fővárosi intézmények, s köztük a Kaposi Mór januári állami kézbe kerülése után a városi kórházak és rendelőintézetek központosítását az állam 2013-ra irányozta elő, bár olyan híreket is hallani ez az időpont előbbre jöhet. Azonban ezt nem igazolja az a tény, hogy a kórházakkal még semmiféle hivatalos egyeztetést nem kezdődött el.

Különösen érdekesek lesznek a tárgyalások az önkormányzati ingatlanban működő (ezek a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-hez kerülnek), de nem önkormányzati fenntartású intézményekkel (melyeket a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) tart majd fönn. Ezek a befektetők-fenntartók szerződtek ugyanis a bankokkal, a beszállítókkal, az orvosokkal, a közszolgáltatókkal, és szempontjaik között érthetően a megtérülés is szerepelt, amit csak idősíkban lehet értelmezni.

Somogyból egyébként a nagyatádi tartozik a gazdasági társaság által működtetett kórházak körébe. Kovács Róbert, az üzemeltető NagyatádMED Kft. ügyvezetője természetesen elképzelhetőnek tartja, hogy egyes gyógyító tevékenységeket a betegútszervezés hatékonysági szempontjai alapján az állam máshol finanszírozzon. Mivel Nagyatádon a szülésszám viszonylag kevés, ezért a szülészet-nőgyógyászat megszűnése már korábban is téma volt. Internetes fórumon kész tényként állítani ezt, amint konkrétan történt a minap, inkább hangulatkeltés az igazgató véleménye szerint. Kovács Róbert – a „somogyi Semmelweis Tervben" is szereplő – mozgásszervi rehabilitációs, reumatológiai irány megerősítését jónak tartaná, de úgy véli, a belgyógyászati, pszichiátriai szakmában is reálisan van létjogosultságuk, sőt még a sebészeti szakmában is.

Antal Gabriella főigazgató, a szülészet-nőgyógyászatról a lapnak elmondta: Marcaliban 374 gyermek született tavaly. A szakpolitika 500-as születésszámnál húzott egy határt mint hatékony fenntarthatósági mutatót. A főigazgató szerencsésnek tartaná, ha Somogyban nem csak Siófokon és Kaposváron lenne szülészet, mert az egyes elmaradott térségekben ez negatívan hatna a nőgyógyászati vizsgálatokra a lakosság összetétele, népegészségügyi paraméterei miatt. Vagyis a főigazgató Marcali amúgy is megújult szülészetének megerősítését tartja indokoltnak, aki úgy véli a városi intézmény krónikus ellátásra épített jövőképe nem tartható.

A főigazgató inkább az aktív ágyak, az első szintű sürgősségi ellátás megtartásában és fejlesztésében bízik, mert véleménye szerint nemcsak a lakosságnak, de a kaposvári sürgősségi centrumnak sem volna jó, ha minden beteg a megyeszékhelyre kerülne. E szerepkörét egyébként a kisváros Balaton-közelsége is indokolja.