Vége a patikaliberalizációnak?

Javasolták, hogy a patikát üzemeltető cégekben ismét többségi tulajdonrésszel kelljen bírnia a gyógyszerésznek.

Év végén lejár a patikaalapítási moratórium, s addig újra kell szabályozni a gyógyszerellátást és a patikai működést - erősítette meg a Nemzeti Erőforrás Minisztérium egészségügyi államtitkársága. A tárca már bekérte a szakmai szervezetektől a javaslatokat. Ezek közül több vonatkozik a szabad patikaalapítás megszüntetésére.

A Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) is kezdeményezett ilyen módosítást. Horváth Tamás, az MGYK elnöke úgy fogalmazott: ismét lakosságszámhoz és távolsághoz kötnék, hol lehet új gyógyszertárat nyitni. Enyhítenék a 2006-os liberalizáció előtti szabályokat, s 5000 lakos helyett 4500, nagyvárosokban pedig 4000 főben határoznák meg a korlátot. Visszaállítanák azt a korábbi szabályt is, hogy 300 - városokban pedig 250 - méteren belül nem létesíthető új patika. Javasolták továbbá azt is, hogy a patikát üzemeltető cégekben ismét többségi tulajdonrésszel kelljen bírnia a gyógyszerésznek.

A Molnár Lajos SZDSZ-es egészségügyi miniszter idején hozott liberalizáció óta ugyanis ez nem előírás. Horváth Tamás szerint a módosítással jobban érvényesülhetne a gyógyszerészek szakmai függetlensége, felelőssége, s a döntéseket kevésbé befolyásolná a befektető profitérdeke. Hozzátette: megszüntetnék továbbá, hogy gyógyszergyártók és nagykereskedők részesedéssel bírhassanak a vállalkozásokban. Megfelelő határidő után a már meglévő patikáknak is eszerint kellene átalakulniuk - tette hozzá Horváth.

Akad olyan javaslat is, amely szűkítené azoknak a gazdasági társasági formáknak a körét, amelyekben működtethető patika. Jelenleg ugyanis az egyéni vállalkozástól kezdve a bt.-n, a kft.-n át egészen a részvénytársaságig szinte bármilyen formában működhetnek.
Hávelné Szatmári Katalin, a Magyar Gyógyszertár-tulajdonos Gyógyszerészek Szövetségének vezetője közölte, egy átmeneti időszak után az orvosi és az ügyvédi praxishoz hasonló formában működnének a gyógyszerészi vállalkozások. Szűkítenék a marketinglehetőségeket is, megtiltanák a különféle akciókat. Jelenleg ugyan kimondja a jogszabály, hogy tb-támogatott orvosságok esetén nem lehet a fogyasztói árból kedvezményt adni, de sok helyen különféle bon- vagy ajándékutalvány-rendszert vezettek be.

A szakmai szervezetek vezetői úgy látják, nem szabad a kevésbé tőkeerős, de a lakosság ellátása szempontjából fontos szerepet betöltő kis patikák létét kockáztatni. Az ilyen akciókkal ugyanis nagy távolságról el lehet szívni a vásárlókat. Másik indokuk a szigorítás mellett, hogy nem szabad ösztönözni a gyógyszerfogyasztást. Hávelné Szatmári Katalin egy másik javaslata visszaállítaná az egységes árakat minden vényköteles orvosságnál, így piaci verseny csak a recept nélkül kapható medicináknál lenne. Jelenleg a jogszabály csak a tb-támogatott szereknél tiltja az árversenyt, de sok tb-támogatás nélküli, receptköteles készítménynél - például a fogamzásgátlóknál, vitaminoknál és egyes pszichiátriai szereknél - nem. Itt nagy árkülönbség tapasztalható, ami nem jó a betegeknek.

A Hálózati Gyógyszertárak Szövetsége nem ért egyet a gyógyszerészi többségi tulajdon előírásával. A befektetőnek nem érdeke beleszólni a szakmai munkába, ezért most is garantálható a biztonságos és szakmailag független ellátás - vélekedett a szervezet vezetője, Kondi Karolina. Szerinte többségi tulajdonrészt már csak azért sem lehet előírni, mert a gyógyszerészek túlnyomó többségének nincs elegendő tőkéje egy ilyen kockázatos vállalkozás elindításához, a bankok pedig csak nehezen és többszörös biztosíték mellett adnak hitelt. Senkinek se jó, ha az előírást zsebszerződésekkel játsszák ki.

Korodi hozzátette: egy másik javaslatuk a patikák ügyeleti és készenléti rendszerét szabályozná. Eszerint továbbra is az ÁNTSZ feladata volna a területileg illetékes gyógyszertárak kijelölése. A többi patikát jogszabállyal köteleznék, hogy fizesse meg azon gyógyszertárak többletköltségét, amelyeknek ügyeletet és készenlétet kell biztosítaniuk.