Végkielégítés: értelmetlen szabályozás? | Weborvos

Az ÁEK kialakítása miatt szükségessé vált elbocsátások költsége meghaladta a négymilliárd forintot.

Az Állami Egészségügyi Központ (ÁEK) a BM Kórház, a Budai és a Központi MÁV, a Honvédkórház, és az Országos Gyógyintézeti Központ összevonásával jött létre, a mamutintézmény kialakításával összesen 2400 ember vesztette el munkahelyét. Ők választhattak: vagy végkielégítést kapnak és nem dolgozhatnak nyolc hónapig, vagy nem vesznek fel pénzt, de elhelyezkedhetnek.

A neve elhallgatását kérő nővér szerint a BM Kórházban senki sem tájékoztatott arról, milyen lehetőségeik vannak, s ha a végkielégítés mellett döntenek, akkor mivel kell számolniuk. Ő a BM Kórházban eltöltött évek után kapott valamivel több mint 200 ezer forintot, s a havi fizetését is átutalják a munkanélküliség hónapjaira. Augusztusban már el tudott volna helyezkedni egy másik intézményben, de a jelenlegi szabályozás miatt erre nem volt lehetősége. A volt osztályon dolgozó 12 nővérnek hasonló a helyzete, azóta ketten tudtak elhelyezkedni, de ők sem közalkalmazottként.

Az ÁEK kialakítása miatt szükségessé vált elbocsátások költsége meghaladta a négymilliárd forintot. Arról, hogy kiket foglalkoztattak tovább, a mamutkórház osztályvezető orvosai döntöttek. Az elbocsátottak jelentős része csak az ÁEK július 1-jei megnyitáskor értesült arról, hogy már nincs szükség a munkájára. A kórházi struktúra átalakítása miatt a kormányzatban arra számítottak, hogy összesen 6600 egészségügyi dolgozó marad munka nélkül. Az ő elhelyezkedésüket segítené a mobilitás program, amely azonban eddig nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.